Srí Lankáról származik a hun kori ékszerhez felhasznált ásvány

Még 2021 júliusában végezetek műszeres lelőhely-felderítést a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma és a Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Program önkéntesei a Gerecsében egy erdővel borított hegy északi platóján. Az terepi munkára azért került sor, mert a terület korábban vonzotta azokat a fémkeresőket, akik feltehetően okkal – és illegálisan feltárt leletekkel gazdagodva – járták a területet.

A szakemberek által vezetett önkéntesek munkáját hamar siker koronázta: egy fa tövében először egy az, Egyesült Államokban gyártott zsebóra és a lánca került elő. Ez még nem adott volna okot az elsöprő örömre (bár elgondolkodtató, hogy az amerikai tucattermék hogyan került a Gerecsébe), alatta azonban további, immár régészeti korú leletek feküdtek. Miután a közvetlen környezetet is megkutatták, egy tizenöt tárgyból álló hun kori leletcsoport állt össze. A georadaros, valamint magnetométeres vizsgálatokat követően, az ősz folyamán összesen 356 négyzetméteren zajlott feltárás. A hegyoldalról, illetve a platóról LIDAR-femérés is készült, ám a lelőhely kiterjedésére vonatkozóan sajnos nem tudott további adatokat szolgáltatni.

A leletek roncsolásmenetes természettudományos vizsgálata a következő évben sok érdekes adalékkal szolgált – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Schilling László régész, a Nemzeti Régészeti Intézet osztályvezetője. – A tárgyakat az NRI megalakulását megelőzőén Bajnóczi Bernadett és Mozgai Viktória a Földtani és Geokémiai Intézet Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában vizsgálta.

Az anyagvizsgálatok számos fontos megállapítást tettek, legérdekesebbnek talán a berakásként használt gránátok bizonyultak. Mint kiderült, a kövek Srí Lankai bányából, vagyis egy India déli csücskénél lévő, korábban Ceylon néven ismert szigetről származnak. Ez a térség a Kr. u. 5. században kívül esett a Római Birodalom számára az ismert világ határán. Feltehetően a távolsági kereskedelem segítségével jutottak egyes itteni áruk a Mediterrán-térségbe. Ez a fajta gránát egyébként több ismert 5. századi tárgyon is megjelenik.

Nem tudjuk, hogy a tárgyakat készítő ötvös, vagy ötvösök milyen kapcsolatban lehettek a Kárpát-medencében akkor jelen lévő hun kori népességgel, sőt azt sem tudjuk, hol készítették ezeket a tárgyakat. Minden bizonnyal olyan mesteremberek keze munkája, akik a megrendelő ízlésnek megfelelő tárgyakat készítettek – tette hozzá Schilling László.

A hun kori lelet – amelyet megtalálása óta több kiállításon is bemutattak – leginkább azért fontos, mert ismertek és a legmodernebb eszközökkel pontosan dokumentáltak lelőkörülményei. Hun kori aranytárgyak jelen vannak a műkincs-kereskedelemben is, ám azok többnyire bizonytalan eredetűek, így egykori környezetük ismerete nélkül régészeti szempontból már jóval kevesebb információt hordoznak.

Idén két helyszínen is várják a látogatókat a Kutatók Éjszakáján: a Magyar Nemzeti Múzeum főépületében és a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének Daróczi úti telephelyén is. Szeptember 29-én pénteken számtalan ingyenes programmal készülnek a gyerekek és a felnőttek számára is. A Múzeumban a fiatalabbaknak délelőtt többek között kincskereső programmal, diák-tárlatvezetéssel és archaeozoológiai bemutatóval készülnek, a felnőtteket pedig Campona-butik címmel római kori viseletek bemutatójával, kurátori tárlatvezetésekkel, régészeti előadásokkal és kulisszák mögötti tárlatvezetésekkel várják az Éremtárban, a Történeti Képcsarnokban, a Római Kőtárban, a Seuzo kincsnél és a koronázási palástként ismert, István király miseruhájának rejtett dimenzióiról is szó lesz, valamint megismerhetik a többi között a pattintott kőeszközök készítésének technikáit.

A Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének Daróczi úti telephelyén az iskolások régészeti helyszínelőként próbálhatják ki magukat, a felnőtt korosztály pedig bepillanthat a restaurátorok munkájába, vagy akár a transzcendencia anatómiájába. A látogatók megismerhetik a csúcstechnológia alkalmazását a régészeti tárgyak vizsgálatában, Állatok a régészetben címmel szórványleleteken keresztül ismerhetik meg az archeozoológusi kutatómunkát. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a Nemzeti Régészeti Intézet mindennapi munkájába, a telephely azonban nem szabadon látogatható kiállítótér, a szervezők által felállított biztonsági szabályok betartására ügyleni kell.

A részletes program a Magyar Nemzeti Múzeum weboldalán, a mnm.hu-n található meg.