Újabb templomot is azonosítottak a topográfiai program során
Bár a Tomajmonostora határában lévő, a Tomaj-nemzetséghez kötődő nemzetségi monostor templomának régészeti kutatása lezárult az idei évre, s a szelvényeket is visszatemették, ez korántsem jelenti a térségben folytatott középkori régészeti topográfiai program befejezését. A Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei összesen öt településen, illetve a határukban dolgoznak: Abádszalókon, Kunhegyesen, Tiszaderzsen, Tiszaszentimrén és Tomajmonostorán. Idén a terepbejárásokat Reményi László régész, az intézmény Lelőhely-diagnosztikai Főosztályának vezetője, a fémkeresős-műszeres vizsgálatokat Bakos Gábor régész, a Közösségi Régészeti Osztály munkatársa irányításával végezték. A kutatómunka mind az öt településen fontos eredményeket hozott.
Elsősorban a középkori templomok helyét igyekszünk lokalizálni, amelyek a Tomaj-nemzetséghez kötődnek – mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Bakos Gábor, a program koordinátora. Hozzátette: idén a többi között sikerült azonosítani Kunhegyes határában is egy feltehetően plébániatemplom maradványait. Ezzel a településen már két középkori templomot ismernek, míg a többi négy esetében egy-egy ilyen egyházi intézményről van tudomásuk a kutatóknak, amelyeket a titulusaik, Szent György-, illetve a Szent Kozma-Damján kötnek a Tomajokhoz.
Az öt településre kiterjedő topográfiai munka célja nemcsak egyszerűen egy tudományos publikáció, illetve egy ahhoz kapcsolódó kiállítás, vagy kiállítások létrehozása, hanem a térség turisztikai fejlesztésének történeti adatokkal és helyszínekkel való elősegítése. Ennek a folyamatnak az időtartama mintegy három-négy év, de a szakemberek arra számítanak, hogy már eközben is összeállhat egy kis kamarakiállítás, amely valamelyik érintett településen, helyben mutatná be a részidős eredményeket. A végén megszülető átfogó tárlatnak a Magyar Nemzeti Múzeum is helyt adna. A legfontosabb azonban a helyszíni bemutatás megvalósítása lenne.
A Tomajmonostora határában lévő nemzetségi monostor feltárásának folytatásáról még nem született végleges döntés. A Dr. Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetője irányításával folytatott kutatást idén az intézmény finanszírozta, ám a költségek előteremtésébe a jövőben szeretnék bevonni a helyi vállalkozókat, nagygazdákat és önkormányzatokat, megyét is. Az eddigi eredmények alapján a templomok teljes területén, illetve a templom körüli temetőben volna érdemes újabb szelvényeket nyitni. Az ásatási területet az alig három hetes szezon alatt is mintegy száz laikus érdeklődő kereste fel, köztük igen szép számban helyiek is, s ha jövőre folytatják, várják a szervezetten érkező iskolásokat is, hogy megismerkedjenek szülőföldjük szemük láttára kibontakozó múltjával.
Forrás: Nemzeti Régészeti Intézet, Régészeti Hírügynökség
Képgaléria a cikkhez
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a Polgár-Csőszhalmon lévő, csaknem 76 hektáros, saját tulajdonában lévő lelőhelyet Dr. Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzora. A terület így időkapszulaként őrizheti tovább a 6500-7000 évvel ezelőtt itt élők emlékeit, várva a régészeti technológiák fejlődésére - tudatta az NRI Régészeti Hírügynöksége.