Négyszáz éve a Rákócziaké
„Természetesen külön programokkal emlékezünk majd meg az esküvőről, amelynek révén a Rákóczi-család birtokába jutott Sárospatak. Bár a tulajdonjogukat néhány évtized múlva elvesztették, s előbb a Trautsohn-, majd a Bretzenheim-, később pedig a Windischgrätz-család birtokába került a várkastély, mindig is Rákóczi-várként emlegették. Így találjuk meg a 19. századi újságokban, s Petőfi Sándor Úti leveleiben is. Vagyis a várkastély immár négyszáz éve őrzi a Rákócziak emlékezetét” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának igazgatója. „Természetesen a várkastély és a város története szempontjából roppant fontos a 16. századi Perényi-korszak, a Vörös-torony, az első palotaszárny, az erődítések kiépítésének ideje is, azonban a látogatóink döntő többsége a Rákócziak emlékét keresi a múzeumban, illetve a műemlékegyüttesben. Fontos azonban tudni, hogy Sárospatakon nem csupán a várkastély érdemes a figyelemre, hanem a református kollégium és a nagykönyvtár is. A kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter, a 17. században pedig Comenius irányításával az ország egyik leghíresebb ilyen intézménye, a reformáció központja lett. Így együtt viseljül büszkén a történelmi emlékhely címet.”
Sárospatak nem csupán a házasságkötés és a tulajdonszerzés szempontjából volt fontos Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György életében. Bár a fényes politikai pályát járó, 1630-tó erdélyi fejedelemként uralkodó Rákóczi György válogathatott a várkastélyok, paloták között, a felesége ragaszkodott a pataki lakhelyhez. Lorántffy Zsuzsanna tizenkét év özvegység után, 1660-ban végül itt hunyt el, s a sárospataki vártemplomban temették el.
Bár a 17. században üstökösként ívelt fel a birtokait roppant eredményesen gyarapító Rákóczi-família a magyar politikai életben, leghíresebb tagja Európa-szerte II. Rákóczi Ferenc volt, akinek a szabadságharca, s annak bukása megpecsételte a család sorsát. A 18. század közepére, második felére gyakorlatilag ki is halt a família.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
„II. Rákóczi Ferenc azonban olyan nagy formátumú történelmi személyiség volt, hogy Közép-Európa más országaiban is emlékeznek rá. Lengyel, s magyar párhuzamos kezdeményezés és jarosławi, majd kassai egyeztetés után 2015. november 23-án magyar, szlovák, lengyel, valamint cseh települések képviselői írtak alá szándéknyilatkozatot a sárospataki várban a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal létrehozásáról” - tette hozzá Tamás Edit. „Idén január 19-én, a fejedelem lengyelországi emigrációjának helyszínén, Jarosław városában alakult meg Rákóczi Európai Kulturális útvonal. Az alapító 9 település, vagyis Jarosław Lengyelországból; Jindřichův Hradec (történelemből ismert nevén: Neuhaus) Csehországból; Zboró (Zborov), Nagysáros (Veľký Šariš), Felsővízköz (Svidník) Szlovákiából; Sárospatak, Miskolc, Szécsény, Kőszeg Magyarországról, s mellettük a dokumentumok ünnepélyes aláírója volt a MNM Rákóczi Múzeuma, a Bodrogközi Európai Területi Társulás, az ötletadó Ks. Marek Pienkowski atya, valamint a lengyel-magyar együttműködésben fontos szerepet játszó civil szervezetek. A megalakult Rákóczi Európai Kulturális Útvonal székhelye Sárospatak lett, egy évre megválasztott első elnöke pedig Waldemar Paluch, Jarosław polgármestere”.
A Rákóczi Európai Kulturális Útvonal résztvevői április 3-án Borsiban köszöntötték a fejedelem születésnapját. A következő találkozó pedig az Emlékhelyek Napja lesz, hiszen az MNM Rákóczi Múzeuma május 14-én várja a Rákóczi emlékét őrző települések képviselőit Sárospatakra. Az ekkor szervezett programok révén pedig a nagyközönség is megismerkedhet II. Rákóczi Ferenc életének kevésbé ismert helyszíneivel.
Cikkeink az Emlékhelyek Napja helyszíneiről:
Itt kezdődik majd az Emlékhelyek Napja
Megmentőre vár az elfeledett temető
Mohács 490: bringával a király nyomában
Sárospataki cikkeink:
Megnyitják az ágyúöntő műhelyt