Azonosítanák a fejedelem csontjait
„A szerencsi református templom kriptájában búra alatt bemutatott csontok állapota nagyon leromlott az elmúlt években, lassan elodázhatatlanná vált a konzerválásuk. Éppen ezért merült fel az ötlet, hogy ennek keretében az antropológiai vizsgálatokat is elvégezzük” - mondta el portálunknak Majoros Judit, a szerencsi Zempléni Múzeum igazgatója. „Ezt akár genetikai vizsgálattal is ki lehetne egészíteni egy határon túli együttműködés keretében, hiszen II. Rákóczi Ferenc hamvai Kassán kaptak helyet a 20. század elején. Ha ezt az összehasonlító vizsgálatot el tudnánk végezni, akkor sem állíthatnánk biztosan, hogy valóban Rákóczi Zsigmond csontjait őrzik a szerencsi kriptában, de legalább igazolni lehetne a rokonságot.”
A köznemesi származású és családját a nagybirtokosi és nagypolitikai szintre emelő Rákóczi Zsigmondot 1609. január 21-én temették el a szerencsi református templomban (amely már korábban is fontos esemény helyszíne volt, hiszen itt választották 1605-ben Bocskai Istvánt szintén Erdély fejedelmévé). Bár Rákóczi Zsigmond alig több mint másfél évig volt erdélyi fejedelem, leszármazottjai ezt követően több mint egy évszázadon át kulcsszerepet játszottak az ország történelmében. Fiai 1618-ban fakeretbe ágyazott, díszes vörösmárvány síremléket emeletek neki a templomban: a ma is meglévő tumba a reneszánsz díszítőművészet jeles emléke.
A földi maradványok sorsa azonban nem alakult ilyen szerencsésen. A templomon belüli temetkezéseket, így a fejedelem sírját is feldúlták 1644-ben, a város ostromakor. A hajóban lévő temetkezések egy részét a 18-19. század fordulóján, a templom felújításakor felszámolták, a csontokat az épület melletti temetőben földelték el. 1849-ben a X. zászlóalj tisztikara urnát adományozott a városnak, ebbe kerültek vissza a csontok, amelyek ma is láthatóak a szarkofág alatti kriptatérben.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
„A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a 19. század végi források még több meglévő koponyáról tudósítanak. Azonban volt egy renoválás az épületben 1903-ban, valamint az 1921-es tűzvészt követően is. Napjainkra egy koponya és nagyszámú végtagcsont maradt csupán. Ráadásul a koponyán látható lyuk miatt többen felvetették már, hogy ez nem lehet Rákóczi Zsigmondé” - tette hozzá Majoros Judit.
A 13. századi eredetű szerencsi református templomban még nem került sor teljes kutatásra. A források szerint éppen a református Rákóczi Zsigmond volt az, aki visszabontatta, majd kibővítve újjáépíttette a középkori épületet, azonban ezt falkutatások híján nem lehet megerősíteni. Szintén elmaradt a templomon belüli régészeti feltárás, így nem elképzelhetetlen, hogy vannak még temetkezések a padlózat alatt. A református egyházközség már pályázott egy fejlesztésre, amelynek az a célja, hogy méltóképpen mutassák be a templom értékeit – ennek keretében talán a szükséges kutatások egy részére, a meglévő csontok azonosítására is sor kerülhet. A Zempléni Múzeum egyúttal szorgalmazza, hogy próbálják közismertté tenni a Rákóczi-család más tagjait is, hiszen az átlagemberek nemigen látnak túl a „szabadságharcos” II. Ferencen, holott Zsigmond, majd a fia I. György, s az unokája II. György is a 17. század fontos alakja volt erdélyi fejedelemként.
A szerencsi református templom a műemlékem.hu adatbázisában
Kapcsolódó cikkeink:
Szabadulna Rákóczitól a volt szlovák érsek
Zarándokhely a fejedelem sírboltja
Fotó, szöveg: Kovács Olivér