Szeptember elsején lehet a szolnoki vár napja

Bár az öt éve kezdődött ásatások több elemét is feltárták az egykori szolnoki várnak (az az váraknak, hiszen az első itteni erődítést a bronzkorban emelték), a felszínen semmilyen nyoma nem maradt meg az egykori erősségnek. A 1799-től szisztematikusan folyt a török kor, illetve a Rákóczi-szabadságharc után nyűggé vált épületek, védelmi rendszer bontása, utoljára a kaputornyot hordták el a szorgos szolnoki kezek. Ez a torony, azaz ami megmaradhatott belőle, egyébként a várszigetet a várossal összekötő hídon átfutó út alatt található, a feltárására sem most, sem korábban nem került sor. Az emlékét idéző, megnyitásra váró várkapu látogatóközpont mégis szálka lett sokak szemében, akik nem tudták elfogadni azt, hogy egy elpusztult, ismeretlen épületről nem készülhet egy az egyes léptékű rekonstrukció, csupán kortárs építészeti formanyelven jeleníthető meg.

„Úgy érzem, hogy már csitulnak ezek a kezdeti ellenérzések, amiben sokat segít, hogy az Álmosdi Árpád és Csendes Monika építészek tervezte épület több komoly díjat is elnyert, tavaly ősszel az Év Háza elismerést is megkapta. De nyilván mindenkit az győz majd meg, ha készen lesz a teljes projekt, s a látogatók valóban fel tudják majd fedezni a helyszínen a szolnoki várak történetét” – mondta el portálunknak Kertész Róbert régész, a Damjanich János Múzeum munkatársa, aki a vár kutatását kezdeményezte és mindvégig vezette. „Ennek elemeként javában épül az árvízvédelmi támfal, amely a török-, illetve Rákóczi-kori vár nyugati és északi falát hivatott megidézni a praktikus funkciója mellett. Ahogyan a modern torony a hajdani, eltűnt mellett áll, ez sem az egykori palánk helyén épül, hanem néhány méterrel a Zagyva felé eltolva.”

A támfal építésének befejezését a terület feltöltése és a tereprendezés követi majd. Csak ennek végeztével nyílhat meg a nagyközönség számára a látogatóközpont, benne a várak történetét bemutató kiállítással. Az ettől százötven méterre feltárt 16. századi kaszárnyaépület maradványainak a bemutatása már a projekt egy következő lépése lesz.

A Műemlékem.hu információja szerint a kivitelező nyár végére készülhet el a Zagyva-part teljes rendezésével. Vagyis némiképpen versenyt futnak az idővel, hiszen a szolnoki vár híres 1552-es török ostroma augusztus 24-én kezdődött. Az oszmánok rendszeres ostromba fogtak: elsáncolták magukat, kiépítették a tüzérségi állásaikat és nyolc napig szakadatlanul törették a palánkerősség védműveit. A végváriak szeptember elsejéig sikeresen védekeztek Hádim Ali budai pasa 8–10 ezres hadával szemben. Fordulat csak szeptember 2-án, Kara Ahmed pasa másodvezír és Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég Temesvárról érkezett, megközelítőleg 30 ezres seregének csatlakozásakor következett be, amely végül szeptember 4-én a feladásra kényszerítette a védőket. Így bár elbuktak, de tíz napig feltartották a török hadat, ami döntő fontosságú lett Eger ostrománál.

Kézenfekvő tehát, hogy a várhoz kötődő legjelentősebb hadi eseményt idézzék majd meg a megnyitó keretében hagyományőrzők segítségével. Ám hogy már idén is eldördülnek majd az ágyúk a Zagyva partján, az a kivitelezés sebességétől függ.