Túra indul a vaskorba
Az Európai Unió Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programja keretében, 2017. január 1-jén indult el öt ország – Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia –, harminc hónap futamidejű európai partnerségi projektje, melynek címe: A Duna-medence kora-vaskori monumentális tájai. E területek jellegzetes képét a magaslati települések, sáncok és a halomsírok (tumulusok) által alkotott temetők formálták a Kr. e. 9–5. század közötti időszakban. A Duna-régió egy összefüggő, közös kultúrához, az úgynevezett keleti Hallstatt-körhöz tartozott. Az elnevezés, amely egész Európában elfogadott, a Felső-ausztriai városnévből ered, ahol sok szász halomsírt tártak föl. Ennek az időszaknak a tájképi maradványai nálunk elsősorban a Dunántúlon, az Alpok előterében, valamint a Duna és mellékfolyóinak környezetében lelhetők föl.
A Vaskor–Duna projekt fő célja olyan közös stratégiák kidolgozása és megvalósítása, amelyek nemcsak a tudományos, hanem a kulturális turisztikai érdeklődést is fölkeltik az izgalmas és impozáns, ám sérülékeny őskori tájak iránt, amelyek egyesítik a kulturális és a természeti örökséget.
Az Interreg magyarországi projektmunkája egyik fontos állomásához érkezett azzal, hogy 2018. július 7-én, a Soproni-hegységben, a vaskori táj rekonstrukciójának és a Várhely lelőhely revitalizációjának jegyében megnyílik a Sopron–Várhely régészeti örökségi tanösvény, amelyet az Archaeolingua Alapítvány a soproni Tanulmányi Erdőgazdasággal közösen valósított meg.
A régészeti tanösvényen a megnyitás napjától hét, részletes, magyar, angol és német nyelvű, tudományos igényű, ugyanakkor népszerűsítő felirattal ellátott és képekkel, rajzokkal illusztrált tábla ismerteti meg az érdeklődőket a Soproni-hegység vaskori régészeti tájaival, elvezet a kora vaskori halomsírokhoz, melyek közül 159 a felszínen látható. Ismerteti a vaskori temetkezési szokásokat és viseleteket, jellegzetes tárgyakat, ékszereket. Női temetkezést mutat be egy, az ásatás után helyreállított halomban. Szól a halottkultuszról és a szimbolikus jelentésű leletegyüttesekről. Láttatja Sopron–Várhely vaskori földvár hosszan elnyúló és a hegy alakját követő kettős sáncrendszerét, rekonstruált kapuképpel segítve az értelmezést. A tanösvényen olvasható leírás a vaskori földvár régészeti kutatásáról, látható rekonstrukciós rajz, amely segít elképzelni, milyen lehetett egykor a várhelyi erődítmény. Az utolsó táblán írottakból megtudható, a régészeti kutatás az erődítmények belsejében a késő bronzkorból, valamint a kora és késő vaskorból származó objektumokat tárt fel. Közülük egyedülálló az a 64 négyzetméteres, cölöpszerkezetű, földbemélyített ház, amelynek megmaradt, egyes elemei 3D-s digitális modellek elkészítésére is lehetőséget adtak.
A hét tábla tartalmi megvalósítása az Archaeolingua Alapítvány, a grafikai megoldás a Narmer Grafikai Stúdió munkája.
A Vaskor-Duna projekt az Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Fotók: Jerem Erzsébet, Karl Kaus, Villányi Csaba
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Véget ért a fél évtizedre tervezett kutatás-sorozat első ásatási évadja a soproni Várhelyen. A halomsírok után immár a területen emelt építményekről, azok használatáról igyekeznek részleteket megtudni a régészek. 
Kezdetét vette a Vaskor-Duna projekt rendezvénysorozata: a régészeti tábor keretében a többi közt ásatás megtekintésére, előadásokra, erdei sétákra is várják az érdeklődőket.