Elfogadták a világörökségi törvényt
Mint arról korábban már beszámoltunk, a törvény megalkotása nemcsak hazai viszonylatban, hanem nemzetközi kontextusban is jelentős eseménynek és eredménynek számít. A világon eddig csak négy ország – a Dél-afrikai Köztársaság, Olaszország, Románia és Ausztrália – szabályozta külön a világörökség védelmét.
Az elfogadott törvény értelmében a világörökségi és a világörökségi várományos területekre el kell készíteni a világörökségi kezelési terveket, a világörökségi területeken újra kell szervezni a világörökségi kezelő szervezeteket (világörökségi gondnokságokat), valamint az államnak pénzügyi forrásokat kell biztosítania a világörökségi területek értékmegőrzésére és értékalapú fejlesztésére.
A törvény hatálya a Világörökség Bizottság határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező helyszínekre, és azok esetleges védőövezeteire terjed ki. Ezek Budapesten a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, továbbá Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák–karszt barlangjai, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Puszta, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, valamint a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj. A törvény hatálya kiterjed továbbá a Világörökség Központhoz bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő világörökségi várományos helyszínekre és azok esetleges védőövezeteire.
A hazai jogrendben eddig nem volt kötelező erejű kezelési tervről szóló jogszabály, ami az egyik legfőbb akadálya volt annak, hogy hatékonyan lehessen kezelni a világörökségi helyszíneket.
Kapcsolódó cikkeink:
Parlament elé kerül a világörökségi törvény
Célegyenesben a világörökségi törvény
Világörökség: vissza a gyökerekhez!
