Parlament elé kerül a világörökségi törvény
„Az országgyűlés tárgyalja a Kultúráért Felelős Államtitkárság által előkészített világörökségi törvényt, amellyel hazánk eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek és egyben méltó törvényi keretet a világörökségi helyszínek védelmének” – mondta Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján.
„Annak érdekében, hogy a nemzetközi szempontból is kiemelt értékeket hordozó és őrző helyszínek megőrizhessék és fenntarthassák örökségüket, szükségessé vált egy önálló, a világörökségi helyszínek speciális státuszára és különbözőségeire is figyelemmel lévő törvény megalkotása. Ennek szellemében a kormány egy világviszonylatban is egyedülálló, a hazai világörökség megóvását biztosító szabályozást dolgozott ki” – tette hozzá Hammerstein Judit.
A törvény megalkotása nemcsak hazai viszonylatban, hanem nemzetközi kontextusban is jelentős eseménynek és eredménynek számít. A világon eddig csak négy ország – a Dél-afrikai Köztársaság, Olaszország, Románia és Ausztrália – szabályozta külön a világörökség védelmét. A magyarországi világörökségi törvény megalkotása egy még csak most kibontakozó trendbe illeszkedik, amelynek keretében hazánk még a trendformálók közé tartozhat.
Ennek jeleként értékelhető, hogy a Visegrádi 4-ek is igen nagy érdeklődéssel fogadták a magyar szándékot a világörökségről szóló törvény megalkotásáról. A Fertőtáj-Neusiedlersee közös világörökségi helyszínre tekintettel az ausztriai szakemberek is mintaként várják a magyar jogszabály megszületését.
A világörökségi törvénytervezet három lényeges elemet tartalmaz:
- a világörökségi és a világörökségi várományos területekre el kell készíteni a világörökségi kezelési terveket,
- a világörökségi területeken újra kell szervezni a világörökségi kezelő szervezeteket (világörökségi gondokságokat),
- az államnak pénzügyi forrásokat kell biztosítania a világörökségi területek értékmegőrzésére és értékalapú fejlesztésére.
A hazai jogrendben jelenleg nincs kötelező erejű kezelési tervről szóló jogszabály, és ez az egyik legfőbb akadálya annak, hogy hatékonyan lehessen kezelni a világörökségi helyszíneket. A Belső-Erzsébetváros („régi pesti zsidónegyed”) mint világörökségi védőövezet folyamatos követő figyelése céljából Budapestre meghívott UNESCO-ICOMOS szakértő helyzetjelentése olyan sajátos városrendezési szabályozás létrehozásának szükségességét hangsúlyozza, amely egyaránt megfelel a városmegújulás igényeinek és annak a követelménynek, hogy megőrizzük a negyed örökségi értékeit. Kötelező erejű világörökségi szempontú kezelési terv hiányában értelemszerűen nem alkotható hatékony városrendezési szabályozás. Jelen tervezet szerint a kezelési terveket kormányrendelet hirdeti ki, megteremtve ezzel a kötelező erejű előírások érvényesülését.
A törvény hatálya a Világörökség Bizottság határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező helyszínekre, és azok esetleges védőövezeteire terjed ki. Ezek Budapesten a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, továbbá Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák–karszt barlangjai, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Puszta, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, valamint a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj. A törvény hatálya kiterjed továbbá a Világörökség Központhoz bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő világörökségi várományos helyszínekre és azok esetleges védőövezeteire. Alapvető különbség a világörökségi és a világörökségi várományos területek között, hogy a világörökségi várományos terület vonatkozásában nem jön létre – államilag támogatott – e törvényjavaslat szerinti kezelő szerv, gondnokság.
Előzmény a magazinban:
Célegyenesben a világörökségi törvény
Tokaji világörökség: megismerés és védelem
Világörökség: jönnek a dolgos hétköznapok