Rekonstruálható a visegrádi koronakamra
Bár a visegrádi fellegvár egyike a legtöbb látogatót vonzó magyarországi váraknak, területének csaknem a fele le van zárva a látogatók előtt. Így nem lehet belépni a helyreállított kaputorony mögött nyíló belső várudvar hátsó felére, ahol a vár egyik legérdekesebb pontját találjuk. Igaz, ugyancsak romjaiban, hiszen az épületegyüttesnek ez az északkeleti sarok a leginkább elpusztult része.
„Ezen a helyen a középkorban egy jókora, magas, ötszögletű torony állt, tulajdonképpen a vár legerősebb, leginkább őrizhető pontja volt. A kaputoronnyal ez a torony kettős sziluettet adott, ez látható a város 14. századi eredetű címerében is. A torony az 1544-es ostromig állt épségben, a törökök akkor ágyúzták szét a várral együtt” - mondta portálunknak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója. „A torony a legfontosabb funkcióját a késő középkorban, feltehetően már a 14. századtól, de igazolhatóan a 15. században töltötte be, hiszen az alsó szintjén őrizték a koronázási ékszereket, így a Szent Koronát is. Ugyan ez az épületrész súlyosan megsérült, de szerencsére részletes leírás maradt fenn róla, hogyan nézhetett ki.”
Ez a leírás pedig Kottanner Jánosné, Albert király utószülött fiának, V. László dajkájának az emlékirata, aki az özvegy Erzsébet királyné parancsára 1440-ben ellopta innen a Szent Koronát, hogy az újszülöttet megkoronázzák vele. „...magával vitte a szent koronát legkisebb leányához, a hercegkisasszonyhoz, s többen vele mentek, magyar urak is, hozták a szent koronát, s bevitték egy bolthajtásos helyiségbe, amely ...szögletű volt, s én, Kottanner Jánosné szintén ott voltam, karomon tartottam a hercegkisasszonyt, és jól láttam, hogyan, hová teszik a szent koronát. Aztán bezárták a bolthajtásos helyiséget, a bolthajtásos helyiségbe vezető ajtót pedig sok pecséttel jól lepecsételték.” Később a rablás leírása során részletesen beszél az asszonyházáról és a kápolnáról is, amelyeken keresztül a koronakamrához lehetett jutni. Leírása lehetővé teszi a jelenleg is álló falmaradványok ismeretében az egykori torony alsó részének elméleti rekonstrukcióját.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
A Szent Erzsébetnek szentelt kápolna feltehetően az öregtorony második emeltén volt. Ennek kellett lennie egy külső, feltehetően a keleti palotaszárnyból, a várfal gyilokjáróján át nyíló bejáratának is. A kápolnából a torony falában kialakított belső lépcsőn keresztül le lehetett menni a torony első emeletén lévő boltozott szobába, amely korábban a királyné hálószobája volt, majd itt őrizték a királyné ékszereit, a lopás idején pedig Kottánnerné hálószobájaként szolgált. E szobából egy kis lépcső, vezetett le az udvarhölgyek kamrájához, amin át az asszonyház bejáratához lehetett jutni. Az asszonyház az öregtorony mellé épült északi palotaszárny emeletén lehetett. Kottánnerné szobájából nyílott egy lepecsételt ajtó amely a torony földszintjére vezető levezető lépcsőre vezetett, és a lépcső alján szintén egy ajtó zárta el a korona őrzésére szolgáló boltozott helyiséget.
„Természetesen a teljes tornyot nem lehet rekonstruálni, hiszen a magasabb szintjei ma már megismerhetetlenek, azonban a ma is részben álló alsó részen felidézhető volna a koronázási ékszerek őrzésének helye. A fellegvár legfontosabb célja mintegy két évszázadon át az volt, hogy ezeket biztonságban tudhassák. A hozzáférhető források ugyan csak Zsigmond korától, vagyis a 15. század elejétől bizonyítják, hogy itt őrizték a koronát, ám valószínű, hogy már korábban, az Anjou-uralkodók korában is itt tarthatták. Hiszen Visegrád 1323-tól királyi székhely volt, I. Károly pedig 1330 után a fellegvárban is lakott, így ez volt az 1335-ös királytalálkozó helyszíne, és I. Károly itt is halt meg 1342-ben” - tette hozzá Buzás Gergely.
Bár a visegrádi fellegvár (az alsóvárral, valamint a királyi palotával együtt) szerepel a várprogram megújulásra váró helyszínei között, a koronakamra rekonstrukciójára még várni kell. A visegrádi program elindítása ugyanis még kormányzati döntésre vár, amelynek több évtizedes rendezetlen viszonyok után végre megoldást kellene hoznia e jelentős műemlék szakszerű kezelésére és restaurálására.
A visegrádi fellegvár a műemlékem.hu adatbázisában
Kapcsolódó cikkenk:
Arany díjat nyert a Mátyás Király Múzeum
Kolduló barátok építhették Mátyás palotáját
Fotó, szöveg: Kovács Olivér