Pécsi Bányakapitányság székháza
A nyugati homlokzat tömegtagolása három részre osztható. Az első az egytengelyes északi axis. A második, a jelentősen előreugró, két tengelyt magában foglaló rizalitszerű középső rész. A harmadik a kissé visszaugró, négytengelyes szakasz. A lábazati zóna megegyezik az északi homlokzatéval, a homlokzat díszítése azonban különbözik attól. Minden tengelyre elmondható, hogy az első szint négyszögletes ablakainak szemöldöke fölötti egyszerű faltükör az emeleti ablakok kötényeinek felel meg. Ez utóbbiak szemöldöke fölött ugyanez a motívum ismétlődik meg kissé lapított formában. A szintet sima szalagpárkány zárja. A bejárat a rizalitszerűen előreugró második és a visszaugró harmadik tömeg találkozásánál található. Kiképzése az északi tengellyel azonos, azzal a különbséggel, hogy itt a mellvéden nem található címer. Nyugatról nyílik az épület kocsibehajtója. Az ide eső rövid homlokzatrész teljesen díszítetlen.
A Bányakapitányság keleti, udvari homlokzata 10 tengelyes. A lábazati zóna kiképzése - ablakok nélkül - megegyezik az utcai homlokzatokéval. A kocsibehajtóból induló lépcsőn a földszinti lakásba lehet jutni. A lépcsőt a már korábban is említett áttört, szecessziós mellvéd kíséri. Ugyanez a motívum ismétlődik meg a fölötte található, elnyújtott konzolokon nyugvó erkély mellvédjén is. E két tengely ablakainak kiképzése a nyugati homlokzathoz képest keskenyebb, a földszinten díszítetlen, az emeleten szalagkeretes, a szemöldök fölött faltükörrel kialakított. Hasonló kiképzésűek a következő, rizalitszerűen előreugró 5 tengely ablakai, ahol az ötödik tengely kialakítása különbözik a többitől, mivel lépcsőházat takar. Itt az egyszerű kiképzésű ajtó fölött két szint közötti, az utcai homlokzatoknak megfelelő méretű ablak található, fölötte nagyalakú, sima faltükör, majd három keskeny pinceablakra emlékeztető nyílás, melyek valójában a lépcsőház padláshoz vezető szakaszát világítják meg. A homlokzat nyolcadik tengelye az első két tengely síkjába visszasüllyesztve található, kiképzésük azokkal azonos.
Az ehhez csatlakozó udvari, északi homlokzaton (az "L" alaprajz belső, rövidebb oldala) szórványosan található, különböző méretű ablakok kaptak helyet három tengelyben. Ezt, valamint a két homlokzat találkozásánál található, már említett süllyesztett tengelyt összeköti az emeleti és a földszinti szecessziós mellvéd. A földszintről rusztikázott, rövid lépcsősoron keresztül közelíthető meg a mélyföldszinti rész, mely jelenleg három lakást foglal magába (az alaprajz alapján eredetileg egy nagyméretű, feltehetően gondnoki lakás volt, tárolóhelyiségekkel és szobákkal). A Bányakapitányságot az udvarról felvezető, mellvéddel kísért északi lépcsőn is meg lehet közelíteni. Az udvari homlokzat utolsó, északi két tengelyének kialakítása az utcai homlokzatokon található ablakokhoz hasonló.
A saroképületet az utcai frontoknál szecessziós vasbetonkerítés, valamint a kapubehajtónál öntöttvas kerítés kíséri. Az épület tetőzete manzárd tető.
Állapotjelentések
2011.11.18 12:00 ngabi állapot: 5 - pont: 10
A Mecsek hegység területén az 1700-as évek közepétől (~ 1769) ismert a fekete kőszén előfordulás. Kitermelése még a 18. században megkezdődött, és egyre nagyobb intenzitással folyt. Az Első Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) 1850-től 100 éven át nagyipari módszerekkel termelte, forgalmazta és hasznosította a Mecsek kokszolásra is alkalmas szenét. A DGT már a 19. század utolsó negyedétől őrizte a bányamunka jellegzetes használati eszközeit és dokumentumait. A gyűjteményét használva rendszeres kiállítója volt a helyi (1888), a millenniumi (1896), a párizsi (1900) kiállításoknak. A múlt emlékeinek megőrzéséről 1945 után a mecseki bányászatban dolgozó vállalatok (Mecseki Szénbányák, Mecseki Ércbányászati Vállalat, Bányászati Aknamélyítő Vállalat) gondoskodtak. Az 1950-es évektől a Mecsekben uránércet is bányásztak. A vállalatok a DGT egykori székházában (Pécs, Mária u.) létrehozták, és 1977-ben megnyitották a Pécsi Bányászati Gyűjteményt, amely 1982-től Mecseki Bányászati Múzeum névvel működött. Az alapító bányászati vállalatok felszámolása, illetve a "DGT székház" értékesítése 1993-ban az állandó kiállítás megszüntetését eredményezte. A Mecseki Bányászati Múzeum feladatait és gyűjteményeit 2004-től a Központi Bányászati Múzeum vette át, és változatlan néven működteti. A megújulás első lépéseként a Pécsi Bányakapitányság épületében, 160 m2 -en felépítette, és 2004. szeptember 3-án, a Bányásznapon megnyitotta a "Mecseki Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtár" nevű állandó kiállítóhelyét.
információ: dimo.hu
Az épület karban tartott, jól néz ki
