A nagyváradi vár várfalai

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 3,083'

Hosszúság (lon):

E 21° 56,567'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BH-II-m-A-01052.05

Típus:

Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 1
Magyar történelmi jelentőség: 1

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Independenței tér 41

Egyéb adat:

Calea Clujului vagy Strada Grivitei utcák felől közelíthető meg

Rövid leírás:

A Bethlen és a Királyfia bástya közötti bástyafalrészt minden jel szerint 1599 nyara után, 1604-ig építették, amint azt a váradi építési munkálatokról szóló források leírják. Nem jelenik meg egyetlen korábbi terven vagy metszeten sem, sem a Giovan-Marco Isolano- vagy Cesare Porta-félén (1598 – 1599), sem Houfnagelnél. Mindegyikük a régi, középkori falat ábrázolja ezen a szakaszon a 16. század végén. Az, hogy többféle anyagból épült – betfiai mészkőből, régi középkori építményekből felhasznált kövekből, téglából, kristályos palából, homokkőből – azt a hipotézist vonta maga után, hogy az az osztrák helyőrség építette, amely 1606-ig a várban maradt. Vélhetően a törökök vagy az erdélyi ellenség támadásától való félelem késztette őket a falszakasz megépítésére, még úgy is, hogy nem rendelkeztek szakképzett munkaerővel.
A Királyfia bástya és a Vörös bástya közötti falszakaszt, amely a két füles-bástyát köti össze, a Vörös bástya építési munkálataival egy-időben, valamikor 1584 és 1598 között erősítették meg. A bástyafal alapjánál kőtömbök láthatók, fölöttük pedig a párkányzatig egy 89 sor téglából álló fal magasodik. A fal felső részén rendkívül jól látható párkányzat alacsonyabb, mint a Vörös bástyáé és magasabb, mint a Királyfia bástyáé, ezzel is jelezve, hogy eltérő időszakokban épültek.
Az Aranyos és a Vörös bástya közötti falszakasz minden valószínűség szerint 1582 és 1583 között épült, a következő évben ugyanis már említik a dokumentumok. A legtöbb forrás szerint építése az olasz építész, Domenico Ridolfini da Camerino nevéhez fűződik, aki akkoriban Nagyváradon tartózkodott. Ez a falszakasz eredetileg folytonos volt, nem terveztek bele kaput, a Keleti kaput a Habsburg uralom idején, 1775 és 1777 között építették.
Az Aranyos és a Csonka bástya közötti bástyafalat 1580 és 1581 között építették, Báthory Kristóf uralkodásának utolsó éveiben. Erős fal, amelyhez belülről kazamaták tapadnak. Alapját masszív kőtömbök képezik, akárcsak a párkányzatot, az építmény domináns jellegét pedig a téglák biztosítják. Ezt is megrongálták a gyakori ostromok és bombázások, ennek nyomán a párkányzat fölötti szakaszt gyorsan újjáépítették a betfiai mészkőbányából hozott kődarabokból.
A Csonka és a Bethlen bástya közötti bástyafal: rövid szakasz, amely a Nyugati kaput köti össze a Bethlen bástyával, vegyes építmény, és a többihez képest viszonylag késői. Betfiai mészkövet és téglát egyaránt beleépítettek. A déli végén, belül, egy régi, mára eltűnt építmény nyomai láthatók.

Adatlapot készítette:

mokuska09

Adatfelvétel ideje:

2014-12-27 10:38:21