Adria-palota
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 45° 19,633'
Hosszúság (lon):
E 14° 26,313'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Riva ulica
Egyéb adat:
Az épület főhomlokzatán ma a Jadrolinija nevet láthatjuk.
Rövid leírás:
Az Adria-palota impozáns épülete építészeti kialakításával, méreteivel uralja a kikötő képét. A tervezője Freund Vilmos volt, 1897-ben adták át, mint az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási RT. székházát. Az irodákon kívül voltak még itt tisztviselői lakások, a MÁV menetjegyirodája és a város leghosszabb ideig megjelenő magyar lapja, a Magyar Tenger Kiadóhivatala is. Az épület ma egy horvát hajózási társaság, a Jadrolinija székhelye.
A mozgalmas, szimmetrikus, erősen tagolt homlokzatú palota (s az egész kikötői házsor) Baross Gábor közlekedési minisztersége idején épült. A politikus igyekezett kiemelten támogatni a város fejlődését, díszpolgárrá is választották.
Maga az Adria Tengerhajózási Rt. Fiumében magántőkéből alakult 1881. december 21-én. Alapítói alkották az Adria igazgatóságát, tagjai vasúttársaságok, malmok, bankok tulajdonosai voltak, sőt, a fénykorban Jókai Mór is szerepet vállalt benne. A vállalkozás 1936-ig létezett, és nagyjából az első világháborúig virágzott. Az államilag is támogatott vállalkozás működésére azért volt szükség, mert a német vámok megemelése miatt a tengeri útvonalon lehetett nagyobb profittal szállítani a magyar gabonát Európába.
1881-ben 10 saját, illetve bérelt hajóval indult a társaság. 1891-ben állami támogatást és a „magyar királyi” címet kaptak, 1900-ban a fiumei mellé Budapesten is felépült egy üzletigazgatósági palota. 1903-ban 666 járatuk volt, és 1907-ben az akkor már jelentős kivándorlási forgalom csaknem kétharmada az Adria hajóin történt. A társaság utolsó hajóját 1956-ban szanálták.
A mozgalmas, szimmetrikus, erősen tagolt homlokzatú palota (s az egész kikötői házsor) Baross Gábor közlekedési minisztersége idején épült. A politikus igyekezett kiemelten támogatni a város fejlődését, díszpolgárrá is választották.
Maga az Adria Tengerhajózási Rt. Fiumében magántőkéből alakult 1881. december 21-én. Alapítói alkották az Adria igazgatóságát, tagjai vasúttársaságok, malmok, bankok tulajdonosai voltak, sőt, a fénykorban Jókai Mór is szerepet vállalt benne. A vállalkozás 1936-ig létezett, és nagyjából az első világháborúig virágzott. Az államilag is támogatott vállalkozás működésére azért volt szükség, mert a német vámok megemelése miatt a tengeri útvonalon lehetett nagyobb profittal szállítani a magyar gabonát Európába.
1881-ben 10 saját, illetve bérelt hajóval indult a társaság. 1891-ben állami támogatást és a „magyar királyi” címet kaptak, 1900-ban a fiumei mellé Budapesten is felépült egy üzletigazgatósági palota. 1903-ban 666 járatuk volt, és 1907-ben az akkor már jelentős kivándorlási forgalom csaknem kétharmada az Adria hajóin történt. A társaság utolsó hajóját 1956-ban szanálták.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2016-07-03 13:46:54
Közeli objektumok
Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság székháza (0.102 km)
Fiumei kikötő (0.121 km)
Szent Jeromos templom (0.286 km)
Kormányzói palota (0.400 km)
Piaci pavilonok (0.452 km)
József Károly főherceg palotája (0.505 km)
Kikötői daruk (0.535 km)
Vasútállomás (0.725 km)
Terszát vára (1.434 km)

