Megújulásunk támogatója:  

Terszát vára

Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 45° 19,958'
Hosszúság (lon):
E 14° 27,313'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Fiume, a várost átszelő Recsina folyótól délre, a hegyormon, Trsat egykor önálló településen
Egyéb adat:
A koordináták a vár északi részére mutatnak
Rövid leírás:
Az 1920-ból származó leírás szerint a vár két részre tagozódik: egy elülsőre, ahol ma a bejárat van és egy hátsóra, az északi részre. A kaputoronnyal szemben egy félkör alakú torony található. A lakótoronyról a hagyomány azt tartja, hogy egy római torony volt. A területen egy nagyobb lakóépület is volt. A restaurálásnak nevezett átalakítás után semmi sem maradt, ami valamennyire is megegyezne a régi várral.

A mai Trsat, a római Tersaticoval lehet azonos, de annak helyét már nem lehet megállapítani. Csak a vegliai, utóbb Frangepán főurak korában jelent meg újból Terszat név. A Frangepánok is ezen a helyen építik fel a várukat, amit aztán egészen 1449-ig együtt birtokoltak. Frigyes császár 1490-ben foglalta el Terszatot és a pozsonyi szerződés alapján az övé is maradt, csak az utódja, Miksa adta vissza a várat. Időközben 1508-ban a velenceiek elfoglalták Fiumét és Terszatot is, ám Frangepán Bernát visszafoglalta el a várat és haláláig, 1533-ig meg is tartotta. Terszatot az ő unokája, ozalji Frangepán István örökölte meg, de sajátjuknak tekintették a Zrínyiek és a Frangepánok is, ám a vár jelentősége miatt a császári sereg kezében maradt, sőt 1563-ban Lenkovich Iván bírta a saját őrségével. Károly főherceg 1582-ben Raab Gáspár zenggi kapitánynak zálogosította el., aki elkészítette a vár nyugati kapuját és aki Terszatot sógorára, Knezich Gáspárra hagyta. Ám 1616. körül, legalább is egy kis időre, Frangepán Miklós horvát bán kezében volt, majd ettől kezdve a határőrvidék fennhatósága alá került. 1826-ban, gróf Laval Nugent vette meg és kiadta Pavonuzzi építésznek, hogy építse át.

A Laval Nugent gróf által utasításba adott 1827-es rekonstrukció, a 19. század romantikus ideáljai által elragadott gondolat jellegzetes példája. E „rekonstrukció” során, Terszát vára elvesztette minden középkori jellegzetességét. Az átalakításkor, számos részletet adtak hozzá, illetve változtattak meg a terszáti váron, ami által jelenleg nehéz megkülönböztetni az eredeti és az utólagos részleteket. Azonban a váron belüli, leginkább összeférhetetlen beavatkozást akkor hajtották végre, amikor a vár keleti védőöve udvarának közepére, felépítették a „világ hőseinek” szentelt, pszeudoantik mauzóleumot.

A Frangepán toronynak nevezett, valószínűleg legrégebbi torony, a vár délnyugati sarkában található, de mára ennek is csak az alsó része maradt meg eredeti állapotában. A tojásdad alakú „rómainak” is nevezett torony, a vár északi szegletében található, s ez a valamikori lakótorony, jelenleg is a vár, legerősebb, legmagasabb és legimpozánsabb tornya. A torony jelenleg kilátóként szolgál, a felső részét egy ízléstelen és hazug, „ghibellin” kori pártázat szegélyezi, mely szintén a 19. századi „restauráció” maradványa. A „római” tornyon, a neve ellenére, semmiféle építészeti részlet sem található, mely e korai datálásról tanúskodna.
A vár együttesének vendéglátóhellyé történő átalakítása érdekében végzett munkálatokkal 1964-ben végeztek, mégpedig kisebb-nagyobb módosításokkal, a 19. századi rekonstrukció képe alapján.

Szatanek József/várak.hu leírása, fordítása nyomán
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-05 09:30:46
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Fiumei kikötő (1.400 km)
Adria-palota (1.434 km)
Vasútállomás (1.955 km)
Andrássy-villa (10.568 km)
Zrínyi vár (11.141 km)