Bakos-Luzsénszky-kastély
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 22,750'
Hosszúság (lon):
E 19° 53,752'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A település centrumának keleti részén, az 50-es úttól északra
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Négyzetes alaprajzú, emeletes, belső udvaros reneszánsz épület, a sarkokon kerek tornyokkal, a rimaszombati járás egyik legnagyobb tömegű műemléképülete. Az udvar csaknem teljesen zárt, a klasszikus reneszánsz elrendezést csak az északkeleti sarok rendhagyó megoldása bontja meg: itt a keleti szárny nem zár a toronnyal, hanem egy bejárat található. Az épületet manzárdtető fedi.
A forgalmas kereskedelmi útvonalon kialakult település várát a feltehetőleg a 14. század elején építette az akkori birtokos Orlay-család. Az Orlay-családtól a Bakos-családhoz került az uradalom a 16. század végén. 1604-ben elfoglalják a császári seregek a Németh Balázs vezette hajdú csapatok legyőzésével, míg a várat pedig felgyújtják. Az elpusztult vár helyén a 17. század első felében reneszánsz várkastélyt emelnek. A kastély a 18. század elejére a lengyel származású Luzsénszky-család tulajdonába kerül. Időközben a kastélyt barokk-klasszicista stílusban átépítik. A korabeli iratok szerint a kastélyban egykor értékes levéltár és képtár működött.
A II. világháború alatt a kastély súlyos sérüléseket szenvedett, belső berendezése megsemmisült. A kastély helyreállítása a 70-es években megkezdődött, de hamar félbeszakadt. A 90-es években önkormányzati, majd magántulajdonba, majd ismételten önkormányzati tulajdonban kerülő épület állapota gyors romlásnak indult. A pusztuló kastély szomszédságában található, szintén védettséget élvező kastélykert is hasonló elhanyagolt állapotokat mutat.
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága adatai nyomán
A forgalmas kereskedelmi útvonalon kialakult település várát a feltehetőleg a 14. század elején építette az akkori birtokos Orlay-család. Az Orlay-családtól a Bakos-családhoz került az uradalom a 16. század végén. 1604-ben elfoglalják a császári seregek a Németh Balázs vezette hajdú csapatok legyőzésével, míg a várat pedig felgyújtják. Az elpusztult vár helyén a 17. század első felében reneszánsz várkastélyt emelnek. A kastély a 18. század elejére a lengyel származású Luzsénszky-család tulajdonába kerül. Időközben a kastélyt barokk-klasszicista stílusban átépítik. A korabeli iratok szerint a kastélyban egykor értékes levéltár és képtár működött.
A II. világháború alatt a kastély súlyos sérüléseket szenvedett, belső berendezése megsemmisült. A kastély helyreállítása a 70-es években megkezdődött, de hamar félbeszakadt. A 90-es években önkormányzati, majd magántulajdonba, majd ismételten önkormányzati tulajdonban kerülő épület állapota gyors romlásnak indult. A pusztuló kastély szomszédságában található, szintén védettséget élvező kastélykert is hasonló elhanyagolt állapotokat mutat.
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága adatai nyomán
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-22 07:43:18
Állapotjelentések
2013.03.04 23:59 szépmíves állapot: 2 - egyéb
Egykor így nézett ki...
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Evangélikus templom (0.240 km)
Malatinszky-kastély (0.294 km)
Szent Anna plébániatemplom (3.477 km)
Szűz Mária plébániatemplom (4.106 km)
Szent Gál római katolikus templom (5.612 km)
Jánoky-Jakab-kúria (6.271 km)
Szent Miklós plébániatemplom (6.350 km)
Jákóffy-Thalabér-kúria (6.597 km)
Református templom (7.018 km)
Szabadkapuszta vára (7.197 km)

