Szabadkapuszta vára

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 23,649'

Hosszúság (lon):

E 19° 59,445'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Régészeti emlék

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Rimaszombattól északnyugatra, a Rima-folyó és a 72-es út között

Egyéb adat:

Rövid leírás:

E várat többnyire „palánkvár”-ként említik, azonban ma is látható kőpincéje, archív fotók, valamint a régészeti kutatások is bizonyítják, hogy jelentős kőépületek álltak benne. Területén az első régészeti kutatások 1969-ben zajlottak. Ennek során feltárták a belső vár tornyát DK és DNy felől. A Rima folyó szabályozása, illetve az ezt megelőző földmunkák veszélyeztették a belső vár északi részét, ezért 1978 augusztusában ásatások zajlottak ezen a területen. Ekkor találták meg egy K-Ny-i irányú, 0,90 m falvastagságú kétszobás kőépítmény alapjait. Az épület keleti része szinte teljesen elpusztult. Főbejárata délről a nyugati helyiségből nyílott. Rábukkantak a homokkőből kifaragott 1,70 m szélességű küszöbre is. Kialakítása befelé szélesedő volt, vagyis az ajtaja befelé nyílott. A nyugati helyiség padlója döngetett föld volt, amelynek egy része DK-i irányban megmaradt. Az építmény fala belülről fehérre volt festve, ennek nyomait több helyen is megtalálták. Annak a falnak, mely a keleti és a nyugati helyiséget elválasztotta, csak csekély maradványait találták meg. A nyugati helyiségben 5 kör alakú gödröt tártak fel: hármat középen, a negyediket a nyugati sarokban, az ötödiket pedig az északkeleti sarokban. Ezekben egykor tartóoszlopok álltak. Az oszlopoknak csak csekély maradványa került elő.

A vár keletkezésének története az 1440 utáni évekre tehető. Erzsébet özvegy királyné az utószülött fia védelmére, Magyarországra hívta Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezért, aki fegyvereseivel rövidesen uralma alá hajtotta a Felvidék középső és keleti területeit. A harcedzett cseh zsoldosok a sok elfoglalt vár mellett újabb erődítményeket is létesítettek. Rimaszombat virágzó mezővárosának határában, a Rima folyó egyik szigetén is ekkoriban emeltek a csehek egy javarészben fából készült várat. 1459-ben miután Hunyadi Mátyás király hada visszafoglalta Gömör vármegyét a huszitáktól, a győztes katonaság lerombolta a palánkvárat.

A korabeli források szerint 1555-ben Mehmed füleki bég a környező vidék összeterelt jobbágyaival egy erősséget emeltetett a régebbi cseh támaszpont helyén. Ez a „kastély” a török hódoltság másfélszáz esztendőjének többi, újonnan létesített erődítményéhez hasonlatosan „magyar módra” vagyis hatalmas facölöpök közé döngölt agyagos földtöméssel készült el. 1566-ban visszafoglalták a töröktől a szabadkai palánkvárat is, melybe ezután királyi helyőrséget vezényeltek. A következő esztendőben a füleki török katonaság Hasszán temesvári bég vezényletével – aki korábban Szabadka parancsnoka volt – megrohamozta és visszavette a palánkvárat.

1593. november 9-én a királyi sereg elfoglalta Szabadka palánkvárát. A győztes királyi katonaság vagy az ostrom során, vagy utána felégette a szabadkai palánkvárat, amit többé nem építettek újjá, végleg megszűnt a katonai jelentősége.

Forrás: Karczag Ákos – Szatmári Tamás/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-08-07 14:46:50