Megújulásunk támogatója:  

Bálványosvár


A képek forrása: www.varak.hu



Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 6,809'
Hosszúság (lon):
E 25° 57,922'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A Torjához tartozó Bálványosfürdő üdülőtelep fölötti dombon
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Bálványosvár keletkezését a helyszínen kutató Ferenczy István régész a XI. századra helyezi, hasonlóan a Székelyföld területén felkutatott többi korai kővárhoz. Ezzel szemben a szakemberek által készített újabb felsorolásokban már nem szerepel. Így vélekedik Engel Pál történész is, aki szerint Bálványosvár a tatárjárás után keletkezett várak egyike, amit, a környéket uraló feltorjai Apor bárói család emeltetett. Az első, napjainkig fennmaradt okleveles említése csak 1360-ból való „castri Baluanus” néven, amikor a székely eredetű bárói família tagjai megosztoztak rajta. Azon kevés erősségek egyike, ami a fennállása alatt mindvégig egyetlen földesúri családé volt.
Az eldugott, nehezen megközelíthető várat kevés esemény érintette, csak ritkán adnak hírt róla az egykorú források. 1541-ből származik egy okmány, amiben a családtagok egyezséget kötöttek a váruradalomból befolyt jövedelmek elosztásáról. Azt biztosan tudni, hogy a XVII. század elején még épségben állt és lakták az épületeit. Pusztulásának körülményei bizonytalanok, egy 1674-es feljegyzés szerint: „Apor Ilona a ki pusztán hadta a volt Bálványos várát leánykorában”, más adat szerint már 1603-ban, amikor Apor Miklós földesúr elesett a Székely Mózes ellen vívott brassói csatában, az özvegye, Lázár Borbála elhagyta a kényelmetlen hegyi sasfészket és a Torja községben emeltetett reneszánsz várkastélyba költözött át. Bár a részletek még bizonytalanok, de a XVII. században sorsára hagyott erősség lassan romba dőlt, falait és épületeit egyre inkább rongálják az időjárás viszontagságai.

Bálványosvár romjai a völgybeli Bálványosfürdő üdülőtelep fölé emelkedő Várhegy 1056 méteres csúcsán omladoznak. A kezdetben még lankásan emelkedő kocsiút a hegy lábánál átcsap a csúcsra vezető nyílegyenes turistaösvénybe, amin tüdőt próbáló kaptató után érhetjük el a várrom bejáratát. A DK-i oldalon a középkorban egy sziklába vésett szárazárkon át, vezetett a felvonóhíddal védelmezett kapun keresztül az út a Várhegyet félkörben ölelő alsóvárba. Ennek kerülete 240 méter volt, a kőfal vastagsága 1,5 – 2 méter, míg az erősen lepusztult fal magassága 4 méter körüli volt. Mivel a hegy erősen emelkedett a 30 méterrel magasabban fekvő felsővár felé, az alsóbb részeken nem lehetett kialakítani épületeket, azokat mind a csúcson helyezték el a középkori várépítők. A szabálytalan ellipszis alakú felsővár falai 160 méter kerületű udvart öveztek. A kőfalak a D-i oldalon már leomlottak, míg a többi szakaszokon 5 – 6 méter magasságig állnak. Az erdős bozóttal benőtt várudvaron felfedezhetjük a feltöltődött ciszternát, amely mellett kisebb lakóépület állhatott. A csúcsot koronázza a 10 x 10 méter külső méretű, 2,1 – 2,3 méter falvastagságú öregtoronynak napjainkban már csak kb. 20 méter magas csonkja. Az alsó részén vastagított rézsűvel készített épületnek három emeletét fafödémekkel, míg a negyediket boltozattal fedték be. A torony legfelső emeletének fala 60 centiméterrel vékonyabb volt, talán ez egy későbbi építkezés nyomát jelezheti. Ezt tartják a kutatók – az országosan ismert adatok alapján – Bálványosvár legkorábbi épületének. A pusztuló védőmű falán nem látható nyílás, a bejárata így valószínűleg a felsőbb, már leomlott szinten lehetett.

1942-ben és 1971-ben folytak régészeti kutatások Ferenczy István által a várromban, aki szerint Bálványosvár is bele tartozhatott a XI. század végi Szent László király által létrehozott K-i határvédelmi várrendszerbe {mint például Rapsonné vára, Budvár…stb.} -- Ezzel szemben a szakemberek újabb felsorolásaiban már nem szerepel Bálványosvár, mint korai erősség!

Szatmári Tamásvéleménye szerint amíg a korai kővárak csak egy kőfalból álltak és torony nélkül épültek, addig Bálványosvár tipikus példáját mutatja az öregtoronnyal és azt övező kőfallal létesített magánföldesúri birtokközpontoknak, amit a későbbi évszázadokban újabb védhető területtel {külsővár} bővítettek. Fennállása is egészen a XVII. századig tartott, és nem a kora Árpád-korig. Így szerintem Bálványosvár az 1241-42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte, ami már kezdettől fogva magánföldesúri lakhelyül szolgált.

A leírás forrása: Szatmári Tamás / www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-11-13 16:26:49
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Vártető (7.563 km)
Vápa vára (10.020 km)
Pótsa-kúria (10.514 km)
Szentkert (11.372 km)