Megújulásunk támogatója:  

Vártető


A képek forrása: www.varak.hu


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 8,970'
Hosszúság (lon):
E 25° 52,922'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól keletre, a Szent Anna-tótól északnyugatra emelkedő Vártető platóján
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Szent Anna-tó fölé magasodó Nagy-Csomád (1297 m) egyik északi (hajdani tűzhányó) mellékkúpján, a néptől Vártetőnek nevezett (1083 m-es) magaslaton középkori vár maradványai találhatók.

Az Olt völgyétől 1,3 km-re DK-re fekvő várhoz vezető kék jelzés Tusnádfürdő (Băile Tuşnad) központjából indul, követi az országutat a polgármesteri hivatal felé. A piac és a benzinkút után elhagyja a műutat és jobbra feltér a régi "5-ös kantin" irányába. A panzió (kantin) roskadozó, elhagyott épülete előtt jobbra fordul, és rátér az erdő szélén kezdődő keskeny ösvényre, amely a Várvápa-patak bal oldalán kapaszkodik felfelé a hegyoldalban a rendetlenül szétszórt hatalmas sziklák között. Negyvenöt perces meredek út után, több mellékösvény elhagyásával egy újabb elágazás következik. Itt a bal oldali, kék ponttal jelzett ág a helyes. Kb. 15 perces mászás után a Vártető délkeleti vállához érkezünk, ahol széles út - a vár régi útja - kerül elénk. A jobbról érkező kék csíkkal jelzett turistaösvény itt találkozik azzal a kék ponttal jelzett ösvénnyel, amelyen idáig jöttünk. A kék pont jelzésű úton balra fordulva további 15 perc alatt a vár területére jutunk.

1963-ban Kurt Horedt ásatása tisztázta, hogy először egy őskori (Hallstatt) földvár állt itt, melynek területén a kora-vaskori kerámia mellett dák leletek is előkerültek. Ezt követte az árpád-kori vár emelése a 12. század körül. Ebből az időszakból több, 12-13. századi cseréptöredéket találtak a régészek. Vofkori László úgy tudja, hogy a Vártetőn egy 15. századi lovagalakos lőporszarut is találtak, melyet a Csíki Múzeumban őriznek.

A csonkakúp alakú hegy ovális, kb. 300 x 180 m-es platójának peremén kősáncnak tűnő vonulat húzódik, melyből csak néha bukkan elő az elpusztult habarcsos kőfal kis részlete. A hegytető kb. 20 méterrel emelkedik a fal alapozási szintje fölé, rajta további kőépület nyoma nem látszik. A hegy tetejét és peremét hatalmas, vulkáni eredetű sziklatömbök borítják, melyeket a vár építői nem távolítottak el, sőt, egy-egy nagyobb, eredeti helyén fekvő szikladarabot a falba bele is foglaltak. A sziklás, sűrű bozóttal benőtt terep még a vázlatos felmérést is rendkívül nehézzé teszi. Az 1963-as feltárás során a vár D-i peremén átvágták a várat övező sáncszerű vonulatot, mely 1,93 m vastag, nagy andezitdarabokból rakott, középkori kőfalat rejtett magában. Az ekkor kibontott kőfal részlete ma is szabadon áll, némi bozótmászás után rá lehet bukkanni. Ez a falmaradvány látható ma mindössze az egykori várból, a többit csak a terep domborulatai nyomán tudjuk követni. A vár belterülete jóformán tanulmányozhatatlan, mert magas, sűrű növényzet borítja. A jelentős részben szamócabokrokból álló csalitosban augusztusban különösen veszélyes a járkálás az itt „szüretelő” medvék miatt.

A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-12-23 16:13:07
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.