Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 17,667'

Hosszúság (lon):

E 16° 26,724'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

8442

Típus:

Mezőgazdasági objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A városból déli irányban kivezető Geschreibenstein str. vége közelében, az országút keleti oldalán, rét közepén.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az új korban Rohonc legjelentősebb földbirtokosa a Nyugat-Magyarországon óriási területekkel rendelkező gróf Batthyány család volt. A birtokokon folytatott mezei gazdálkodásnak több épülete is fennmaradt Rohoncon. Ezek egyike a város déli peremén felépült földszintes pajta. A jellegzetes, kereszt alaprajzú kő-tégla vegyes falazatú épületnek ma már csak a tető nélküli, vakolatát vesztett romja áll fenn. Falait jellegzetes, kis méretű ablakok törik át. Megmaradt a nagy méretű bejárati kapu fölötti, téglából kirakott boltív is. A koronaszintig álló falakon megfigyelhető az egykori vízszintes mennyezet gerendázatának nyoma is.

Az eredeti funkcióját vesztett épülethez fűződik a II. világháború utolsó hónapjainak egy döbbenetes, ugyanakkor több kutató által máig vitatott hitelességű eseménye: mintegy 180 magyarországi zsidó lemészárlása.

1945. elején, mivel a Vörös Hadsereg már közeledett az (akkoriban Ausztriát is magába foglaló) Német Birodalom keleti határaihoz, a náci hadvezetés erődítési munkákhoz fogott a birodalom határán. A \"Délkeleti Fal\" nevet kapó állások építéséhez tömegesen hajtottak ide \"halálmenetben\" magyarországi táborokban, gettókban összegyűjtött, zsidó lakosokat. Egy ilyen, Kőszegről Pinkaóvárra (Burgba) tartó, 600 fős kényszermunkás csoportból a beteg és legyengült személyeket, mintegy 180-200 főt szállítottak 1945. március 24-én Rohoncra, ahol a helyi náci vezető személyes közreműködésével még aznap - Virágvasárnap - éjjel meggyilkolták őket - valahol a keresztpajta közelében.

Bár a pár nap múlva ide érkező szovjet hadsereg kísérletet tett az események felderítésére és a halottak tömegsírjának megtalálására, de csak részben sikerült eredményt elérnie. A szemtanúk és a tettesek mind elmenekültek, vagy (némelyek gyanús körülmények között) meghaltak. Egyes történészek épp ezért megkérdőjelezik az egész rohonci mészárlás történetének hitelességét is. Érveik legsúlyosabbja épp az a sikertelenség, amely a tömegsír felfedezésére irányuló újabbnál újabb kísérleteket jellemezte. A legutóbb, néhány éve már modern eszközöket is bevető, bécsi tudósok által végzett kutatások sem találtak sehol sírokat. A téma ma is érzékeny, vitatott kérdésnek számít az osztrák közvélemény számára.

A keresztpajta romjainál az 1990-es évek elején, civil kezdeményezésre egy, a Burgenlandban halálmenetben, vagy a Délkeleti Fal kiépítésénél, kényszermunkán meghalt zsidó áldozatok előtt tisztelgő emlékhelyet alakítottak ki, ahol a tömeggyilkosság évfordulóján rendszeresen szerveznek megemlékezéseket.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-12-05 01:29:23