Megújulásunk támogatója:  

Batthyány-várkastély

Ország:
Ausztria
Szélesség (lat):
N 47° 18,338'
Hosszúság (lon):
E 16° 26,571'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Mühlbachgasse
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az eredetileg reneszánsz várkastély a 17. század elején épült. Még ebben a században többször is súlyosan megsérült a törökellenes harcokban. A többször újjáépített, modernizált kastély eredeti formájában 1945-ben semmisült meg, amikor a visszavonuló német csapatok felgyújtották.
Mai formájában, állapotában egyáltalán nem hasonlít egy várkastélyra. Jelenleg lakóházként funkcionál, osztrák tulajdonosai nem törődnek ezzel a magyar jelentőségű emlékkel. Nagy részét 1945 után lebontották.
Adatlapot készítette:
petergabor
Adatfelvétel ideje:
2011-06-12 11:18:18
 
 

Állapotjelentések

2012.11.02 10:10 szépmíves állapot: 1 - egyéb

A leírásban lévő koordináta nem jó, a kastély attól nyugatabbra van. Így a cím, a Mühlbachgasse sem jó. Annyi igaz, hogy innen talán LÁTSZIK a kastély, vagy ami megmaradt belőle...

A leírás lehetne pl. ilyen:

N 47° 18,300 E 16° 26,516'

Nyugati homlokzata a fő tér (Hauptplatz) keleti házsoránál volt. Egykori udvarára ma a Schloßhof utcácska vezet. Legépebben megmaradt délkeleti bástyája a Schloßberggasséra néz. A koordináták a Schloßhof utcán a kastély kerítésének (?) egy kőtöredéke felhasználásával készült emlékműre mutatnak. A megmaradt eredeti épületrészek az ettől keletre lévő, emeletes házakban vannak.

Az írott forrásokban először a 13. században feltűnő Rohonc a középkorban fejlett mezővárossá alakult, már ekkor jelentős német ajkú lakossággal.

A településen a 16. században birtokot szerző Batthyány grófi család a mai Fő tér keleti oldalán a 17. században építette fel az egész város képét meghatározó, igen nagy méretű kastélyát. A fennmaradt ábrázolások szerint ez egy közel négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros épület volt. Udvari homlokzatain végig árkád futott körbe. Fő bejárata a nyugati homlokzat tengelyében kialakított kapu volt, amely fölé markáns torony emelkedett. A keleti szárny közepe táján egy kápolna kapott helyet, melynek szentélye kelet felé kiugrott a homlokzat síkjából. A kápolnát az 1640-ben a Batthyányak szolgálatába állt, ismert császári építész, Filiberto Lucchese tervezte.

Egyes történészek a kastélyhoz kötik a 2. Világháború végén, 1945. áprilisában itt fogvatartott, erődítési munkák végzése miatt ide hurcolt, magyar zsidó munkaszolgálatosok közül mintegy 180 ember kegyetlen kivégzését. A német SS katonák és felfegyverzett helyi nácik által elkövetett vérengzés ténye máig megosztja a történész kutatókat.

A kastély minden esetre a németek visszavonulása során katasztrofálisan leégett, a legtöbb részének maradványait földig lerombolták és helyükre modern emeletes épületek, ill. családi házak épültek. Úgy tűnik azonban, nem pusztult el a hatalmas kastély valamennyi szárnya. Az épület délkeleti sarka, beleértve a lőréses sarokbástyát is, erősen átépítve, lakásokká alakítva, de ma is áll.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Díszkút (0.176 km)
Kastélykert (0.341 km)
Granarium (0.369 km)
Díszkút (0.389 km)