Béldi-kastély

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 40,310'

Hosszúság (lon):

E 25° 48,295'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BV-II-A-A-11616

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Bodola 592. szám

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A kastélyt 1731-ben kezdte építtetni (I.) László, (III.) Pál unokája, (III.) Kelemen és Henter Krisztina gyermeke, a grófi címet nyert (I.) József édestestvére. Az első jelentősebb átalakítás 1770-ben Béldi (I.) Tivadar megrendelésére történt, aki a kastély kertjébe római katolikus kápolnát is építtetett. Az utolsó felújítások már a XIX. század végére tehetők, akkor Béldi (II.) Tivadar (1848-1928) Pákei Lajos kolozsvári építészt bízta meg az átalakítással és bővítéssel.

Az épület központi részének megemelése és több díszítőelem is ezen felújítás eredménye. Az épület utolsó nemesi tulajdonosa Béldi László (1870-?), Nagy-Küküllő vármegye főispánja volt. A második világháború végén a Béldiek eladták a kastélyt Barbu Pantazi román mérnöknek, akitől néhány év múlva államosították az épületet. A kommunizmus éveiben a kastélyban és a környező parkban hosszú ideig úttörőtáborokat szerveztek, majd két évig a község iskolája működött az épületben. A rendszerváltás előtt két éven át üresen állt, azután a posta, majd a polgármesteri hivatal költözött a kastélyba. Pantazi mérnöknek nem volt örököse, így az épület a polgármesteri hivatal használatában maradt, akik felújítási munkálatokat végeztek rajta. A földszinti részben már működik a hivatal, az emeleti azonban még nem készült el. Az egykori táncterem helyén alakítják ki az önkormányzati gyűléstermet.

A kastély eredetileg barokk és klasszicista stílusban épült. Szimmetrikus épület, nagy, emeletes központi tömbjéhez mindkét oldalról földszintes épületrészek csatlakoznak. A főhomlokzat középső részén az épület impozáns jellegét középrizalit hangsúlyozza. A hat oszlopon nyugvó emeleti, nyitott erkélyt hat kis pillér és a közöttük lévő kovácsoltvas mellvéd zárja le. Az erkélyre két díszes, félköríves ablak és egy ajtó nyílik. Az ablakok szemöldökpárkányai csak egyik oldalon háromszögűek, a kastély többi részén egyenesek. A teraszra nyíló kijárat fölötti oromzaton Béldi-Sigmond kettős címer van elhelyezve, amely az utolsó építkezések megrendelőire utal. A hátsó homlokzat központi részén két-két egyszerű, kerek oszlop három részre tagolja a bejáratot és az emeleti nyitott teraszt. A földszintes szárnyak végein, mindkét hosszanti homlokzaton, kissé előreugró rizalit található. Az oldalsó homlokzatokat két eltérő kivitelezésű, oszlopos előcsarnok emeli ki. A főhomlokzat középrizalitjának sarkai, illetve a fő- és hátsó homlokzati oldalrizalitok sarkai kváderes díszítésűek. A belső berendezési tárgyak az államosítás után nagyrészt megsemmisültek, viszont épen megmaradt néhány szépen faragott ajtó, a gyönyörű faburkolatos mennyezet és a földszinti hall kandallója.

A leírás és a kép forrása: www.kastelyerdelyben.ro

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2018-11-26 01:23:17