Csányó vára

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 46° 6,215'

Hosszúság (lon):

E 16° 20,822'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A településtől délkeletre

Egyéb adat:

A most Öregvárnak (Stari grad) hívott Csányó vára egy, a helyiek által Pećina-nak (kb. Kőszál, vagy Szikla) nevezett hegyen található. A vár alatt, a „Cesta Varaždin” nevű autópálya építő cég egy kőbányát nyitott, ami nagyot lendített a váron végzendő műemléki munkálatokon is, ráadásul az említett cég, aktívan támogatta is azt. A Čanjevo-ba déli irányból vezető útról, amikor már magunk mögött látjuk a várhegyet, egy hirtelen kanyarral dél felé, egy földútra kell kanyarodnunk. Ez az út felvezet a várhegy gerincére. Terepjáróval egészen a várig mehetünk rajta, de gyalog is csak negyed óra járás az elágazástól a várig.

Rövid leírás:

A településtől délkeletre, kiemelkedésen álló, bizonytalan alapítási idejű vár romja. A feltárása még nem fejeződött be (ezzel párhuzamosan folynak a rekonstrukciós-állagmegóvó munkálatok). A jelenleg ismert, részben feltételezett alaprajz szerint a vár magja és talán periódusa vélhetően egy belsővár, még nem teljességgel azonosított épületekkel, de valószínűleg lakótoronnyal. Ezt egy szabálytalan, ovális külső vár vette körbe, valószínűleg négy félkör alakú toronnyal. A külső palástfalas falból mára csak az északi oldalon maradt fenn két hosszabb és magasabb szegmens.

Noha a régészek körében máig él az a feltevés, hogy Csányó vára a tatárjárás körül épülhetett fel, de ezt az eddigi feltárások nem erősítették meg, sőt a leletek is a 15-17. századra utalnak. Ráadásul, az első említése csak 1553-ban következett be. Ennek ellenére, az ásató régészek a vár keletkezését, a 15. századra, vagy egy kicsit korábbra teszik, és úgy vélik, hogy a felépítése a Spirancsics családhoz köthető, sőt a Praschóczy család is az ősi várat használta és a 16. század folyamán, ellátták mindazon kellékkel, ami egy végvárnál szükséges lehetett. A vár megtisztítása illetve feltárása során, eddig még nem kerültek elő igényesebben megmunkált, profilozott kövek, vagy épületplasztikák. A leletek zömét kisebb-nagyobb, helyi eredetű mészkő adja. A feltalált tégla mennyisége is igen csekély. Egy egyben maradt tégla 30x14x8 centimétert tesz ki, de vannak 6 centi magasak is. Érdekes, hogy ilyen méretű (un. klosterform) téglákat a 11-14. század során használtak, míg a későbbi téglák már nagyobb méretűek. A humuszréteg eltávolítása során igen jól kiégetett, minőségi háztartási kerámiatöredékek (korsó, edény, stb.) kerültek elő. Érdekesek a zöldmázas, domborművekkel díszített kályhaszem töredékek is, ami arra utal, hogy a feltalálási helyükön egy vagy több fűtött helyiség is lehetett. A kályhaszem leletek minősége, azt mutatja, hogy Csányó vára több volt egy végvárnál, azaz egy igazi nemesi lakhelyként szolgált.

Csányó vára a 17. század elejére eltűnik az írásokból, s 1608-ban csak faluként említik meg. A török hódítok visszaszorulása után a vár jelentősége megszűnt, s a várhegy lábánál egy barokk kúriát építenek fel. A csányói Öregvárat 1718-ban még egyszer megemlítik, amikor is Antolić Dorottya kegytárgyakat adományozott a körösi pálosoknak.

Szatanek József leírása, fordítása nyomán (várak.hu)
Részletek, alaprajzok, fotók az objektumról a www.varak.hu portálon

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-06-22 08:35:35