Kiskemlék vára
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 46° 7,340'
Hosszúság (lon):
E 16° 24,665'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A településtől északnyugatra
Egyéb adat:
A település és így a vár is hivatalosan Nagykemlékhez (Kalnik) tartozik
Rövid leírás:
A vár egy természetvédelmileg szigorúan védett mészkősziklagerinc északi végében helyezkedik el. A legépebben maradt része az egykori kaputorony, mely sajnos a járószintig leomlott, noha a 20. század huszas éveiben még teljes magasságában állt a hozzácsatlakozó lakóépülettel együtt. A vár területén, csak némi falnyomok utalnak az egykori épületekre, de az övező-falak is csak szakaszokban figyelhetők meg. A szakirodalom szerint, a kaputorony előtti sziklaháton egyéb kisegítő épületek is voltak, sőt a peremét palánk övezte. Ennek azonban már semmi nyoma sem mutatkozik a felszínen.
A vár a 13. század közepén épült, 1326-től 1419-ig a király kezében volt, majd Garai János szerezte meg csaknem egy évtizedre. Zsigmond király 1435-ben odaadományozta a bosnyák királynak, ezután a Cilleiek birtokába került. Mátyás 1467-ben László szentszávai hercegnek adta Nagykemlékkel együtt és ezt 1471-ben megerősítette, majd 1481-ben megújította. Utóbb, a tőle származó szentszávai Balsa családra szállt. A 16. század legvégén az Orehóczy család birtoka lett és az övék is maradt a 18. századig. Romosodása, ahogyan a tőle keletre álló nagykemléki váré is, vélhetően már a 17. században elkezdődött.
A várról fennmaradt legenda szerint a nikápolyi csata (1396) idején itt élt Cillei Borbála királyné, Zsigmond király felesége, aki bensőséges kapcsolatba került Neuhäusel Zsigmonddal, a kiskemléki és nagykemléki várkapitánnyal. A románcnak a király vetett véget, aki a várkapitányt kivégeztette, feleségét pedig egy csehországi várba záratta.
Szatanek József/várak.hu adatai nyomán
A vár a 13. század közepén épült, 1326-től 1419-ig a király kezében volt, majd Garai János szerezte meg csaknem egy évtizedre. Zsigmond király 1435-ben odaadományozta a bosnyák királynak, ezután a Cilleiek birtokába került. Mátyás 1467-ben László szentszávai hercegnek adta Nagykemlékkel együtt és ezt 1471-ben megerősítette, majd 1481-ben megújította. Utóbb, a tőle származó szentszávai Balsa családra szállt. A 16. század legvégén az Orehóczy család birtoka lett és az övék is maradt a 18. századig. Romosodása, ahogyan a tőle keletre álló nagykemléki váré is, vélhetően már a 17. században elkezdődött.
A várról fennmaradt legenda szerint a nikápolyi csata (1396) idején itt élt Cillei Borbála királyné, Zsigmond király felesége, aki bensőséges kapcsolatba került Neuhäusel Zsigmonddal, a kiskemléki és nagykemléki várkapitánnyal. A románcnak a király vetett véget, aki a várkapitányt kivégeztette, feleségét pedig egy csehországi várba záratta.
Szatanek József/várak.hu adatai nyomán
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2013-01-25 18:39:27
Közeli objektumok
Szent Bereck plébániatemplom (4.181 km)
Nagykemlék vára (4.249 km)
Csányó vára (5.355 km)
Aqua Iasae római település romjai (9.908 km)
Bikszádi várkastély maradványai (12.501 km)
Béla vára (14.855 km)
Szent Kereszt-plébániatemplom (14.999 km)
Pethő-várkastély (15.396 km)
Erdődy-kastély (15.687 km)
Varasdi vár (21.658 km)

