Béla vára

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 46° 12,078'

Hosszúság (lon):

E 16° 15,321'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Béla, a településtől délre

Egyéb adat:

A falu közigazgatásilag Novi Marofhoz tartozik

Rövid leírás:

Béla középkori várának romjai, az Ivánscsica hegység északi lejtőin, egy 320 méter abszolút magasságú hegycsúcson, közvetlenül a Bélai völgy fölött, az Iváncot és a hegység déli oldalában lévő Podrute települését összekötő hegyi út mentén találhatók. Béla vára ezt a stratégiai szempontból fontos utat oltalmazta, mely Varasd vármegyét kötötte össze, az Ivánscsica hegység déli oldalán elterülő Szlavón királyság földjeivel, sőt tovább is.
Magát a várat egy három oldalról igen meredek hegy tetejére építették fel. Megközelíteni csak az északi oldalról lehetett. A vár északi oldalának a közepén található az a hely, ahonnan a vár belsejébe lehetett jutni. A vár északi oldala megközelítőleg 32 métert, a keleti oldala 37 métert, a déli oldala 39 métert, míg a nyugati oldala 36 métert tesz ki. Szinte a vár közepén egy kör alaprajzú építmény maradványai láthatók, melyet Lejla Dobronić egy 1606-os várleltárban említett kör alakú öregtoronyként azonosított. A váron belül, jelenleg nem láthatók egyéb, a felszínen is azonosítható épületek maradványai. A külső falak egyes helyeken, az eredeti falmagasságukban állnak, kivétel a déli oldal, melynek középső része már a mélybe omlott.

Noha Béla várát először csak 1275-ben említették meg, amikor is a várat egy Margarita nevű johannita parancsnok igazgatta (frater Margarita preceptor de Bela ), a vár története ennél régebbinek tekinthető. A várat (legalábbis a legrégebbi részét) a Jeruzsálemi Szent János (johannita) lovagrend építtette, valószínűleg a 12. század végén, vagy a 13. század elején, hogy birtokközpontként szolgáljon a johanniták itteni, az Ivánscsica hegység északi oldalára és a Bednje folyó völgyére kiterjedő hatalmas földbirtokának, melyből kialakult a későbbi, bélai-ivánci uradalomnak nevezett birtoktest. A 13. századtól egészen 1434-ig Béla a johanniták birtokában maradt, egy kis időtől eltekintve a 14. század elején, amikor is Németújvári (Kőszegi) (II.) III. Henrik, szlavón bán (1301-1309.) kezére került.
Eztán Tallóczy Matkó vránai prioré (1434-1445.), majd a Cillei grófoké (1445-1456.), hogy a többi Cillei birtokhoz hasonlóan, Vitovec János báné legyen (1457-1468.). A Vitovec fiaktól pártütés okán, Corvin Mátyás magyar-horvát király veszi el, hogy átadja törvénytelen fiának, Corvin János hercegnek (1490-tól, kb. 1500-ig). János herceg adományaként kerül Béla vára és uradalma a gersei Pethő család kezére (kb. 1500-1730.). A Pethők birtoklása alatt Béla vára végleg elpusztult. Igaz, hogy Béla vára egy 1481-es tűzvészben majdnem teljesen megsemmisült, ám ekkor még kijavították és lakott is maradt egészen 1653-ig. A várat a pusztulása után a helybéliek, Puszta Bélának nevezték el…”.

Forrás: várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-09 17:51:04