Dézna vára
A képek forrása: www.varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 24,575'
Hosszúság (lon):
E 22° 15,141'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu fölé északkeleten emelkedő dombon.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Borosjenőtől 32 km-re keletre található Dézna (Dezna) község feletti várhegyen találjuk Dézna várának romjait. A vár középkori neve Desznye volt. Valószínűleg Igmánd nembeli Pankotai Lőrinc fia Miklóstól került 1317-ben királyi kézre. Ekkortól királyi vár volt, és Pankotával együtt kormányozták. Zsigmond Pankotát és Déznát 1387-ben Losonci Lászlónak és Istvánnak adta örökbe. László utódaié volt kihalásukig (1552). 1561-ben még Losonczy tulajdon, hiszen férje halálát követően Losonczy Istvánné birtokába került 51 környékbeli faluval együtt. A törökök 1574-ben elfoglalták és csaknem negyed évszázadon át ültek benne, míg 1596-ban kiűzték innen őket. Ekkor Báthori Zsigmond adományaként a Kornis családé lett, de 1612-ben Bethlen Gábor Keresztesy Pálnak ajándékozta.
A valószínűleg négyszög alaprajzú, kaputornyán csapóráccsal is ellátott várat 1658-ban a csekély számú őrség feladta a falak alatt megjelenő törököknek, akiktől 1693-ban heves ostrommal vették vissza a császáriak, s alighanem ez alkalommal pusztították el annyira, hogy aztán újjáépítésével komolyan nem foglalkozott senki. Utolsó nevezetesebb tulajdonosa gróf Wenckheim volt.
A várnak a DNy-i falai különösen jól megmaradtak. Itt egy kb. 7 méter magas bástyafalat találunk, melynek eredeti magassága közel 10-11 méter, hossza kb. 26 m lehetett. A várfal vastagsága 1,15 m. Itt, a déli saroktól 11,50 m távolságra egy külső torony csatlakozik. Külső méretei 5,80x7,60m, a fal vastagsága 1m. Az ÉNy-DK irányú hegygerinc végén elhelyezkedő várat a gerinc többi részétől az ÉNy-i várfal előterében készített mesterséges árok választja el. Az árok szélessége 15 méter, mélysége 2 méter.
A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu
A valószínűleg négyszög alaprajzú, kaputornyán csapóráccsal is ellátott várat 1658-ban a csekély számú őrség feladta a falak alatt megjelenő törököknek, akiktől 1693-ban heves ostrommal vették vissza a császáriak, s alighanem ez alkalommal pusztították el annyira, hogy aztán újjáépítésével komolyan nem foglalkozott senki. Utolsó nevezetesebb tulajdonosa gróf Wenckheim volt.
A várnak a DNy-i falai különösen jól megmaradtak. Itt egy kb. 7 méter magas bástyafalat találunk, melynek eredeti magassága közel 10-11 méter, hossza kb. 26 m lehetett. A várfal vastagsága 1,15 m. Itt, a déli saroktól 11,50 m távolságra egy külső torony csatlakozik. Külső méretei 5,80x7,60m, a fal vastagsága 1m. Az ÉNy-DK irányú hegygerinc végén elhelyezkedő várat a gerinc többi részétől az ÉNy-i várfal előterében készített mesterséges árok választja el. Az árok szélessége 15 méter, mélysége 2 méter.
A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-07-06 13:59:11
Közeli objektumok
Szent Anna plébániatemplom (18.419 km)
Bélavár (23.494 km)
Református templom (25.852 km)
Református templom (29.264 km)
Sólyom vára (29.422 km)
Református templom (29.573 km)
Feltót vára (29.597 km)
Szentháromság római katolikus plébániatemplom (29.602 km)
Szent Ágota plébániatemplom romjai (30.227 km)
Református templom (30.738 km)

