Szerb görögkeleti kolostor

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 7,501'

Hosszúság (lon):

E 19° 33,116'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

SK 1050

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Školska ulica (utca) és a Manastirski put Petkovica találkozásánál

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Fruška Gora (Tarcal) nyugati oldalának déli lejtőjén áll a szerb ortodox kolostor.
A kolostort a törökök elől menekülő zsicsai (Žiča) szerzetesek alapították 1520-ban a Remete forrás közelében, ahol egykor egy Szent Miklósnak szentelt kistemplom állt. Az új templomot Szűz Mária születésének (Rođenje Bogorodice) ajánlották fel. Itt temették el Stefan Štiljanović (1498–1543)földi maradványait, akinek a kultuszközpontja lett a kolostor.
1634-ben a régi templom helyén újat építettek, amit 1742-ben egy négyemeletes, négyszögletes, barokk harangtoronnyal egészítettek ki. A templom a mai formáját 1778-ban nyerte el. Az épület háromapszisos, nagyméretű, központi kupolával, a nyugati oldalon harangtoronnyal. A templom külső falain kő és tégla váltakozó sorai láthatóak. Az ikonosztázt és a falfestmányeket Grigorije Davidović Obšič festette 1793—1795 között.
Az épületkomplexum a II. világháborúban megsérült, Stefan Štiljanović maradványait eltávolították.
A mai kolostoregyüttest a felújított templom, a templomtól délkeletre felemelt rendház és a kapu alkotják.

Forrás:
Medaković, D.: Fruškogorski manastiri. Novi Sad 2010.
Tadić, N: Manastiri Fruške gore (Interaktivni CD).

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2013-04-03 18:21:12