Határkő

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 24,365'

Hosszúság (lon):

E 16° 33,863'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Világi plasztika, szobor

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A magyar-osztrák határvonalon

Egyéb adat:

A koordináta a turista út és az határ-nyiladék találkozását jelzi, itt lehet bemenni kelet felé a határkőig.

Rövid leírás:

Bár Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként keveredett bele az I. Világháborúba, ráadásul úgy, hogy vezető politikai körei kifejezetten ellenezték a háborúba lépést, a vesztes háborút követően mégis Hazánk szenvedte el a legnagyobb területi veszteségeket. Elcsatolásra került az ország területének kétharmad része. E területi veszteségek közül talán a legérthetetlenebb mégis a Magyar Királyság nyugati sávjának - a szintén "vesztes", ugyanakkor a háború kirobbantásában sokkal inkább részes - Ausztriához való csatolása volt.

A Nagy Háborút lezáró, ún. Párizs környéki békék sorában 1919. szeptember 10-én a saint-germaini palotában írták alá a győztes Antant országok és a frissen alakult Ausztria diplomatái az osztrák állam "békefeltételeit", köztük határvonalát megállapító szerződést. Eszerint Nyugat-Magyarország Moson, Sopron és Vas vármegyéinek egy részét - zömében német- és horvát ajkú településeket - Ausztriához csatolták.

Így került országhatár Kőszeg és a szomszédos falvak, Répcekethely és Borsmonostor (hivatalos mai neveik: Mannersdorf ill. Klostermarienberg) közé is. A szerződés által kijelölt országhatárt aztán a szomszédos államok közös határmegállapító bizottságai az elkövetkező években együtt bejárták, a hivatalos vonalat pedig határkövekkel jelölték meg. Ennek megfelelően a mai államhatáron számos helyen találunk 1922 feliratú, hasáb alakú köveket.

A fentiek sorában viszont - Kőszeg és Borsmonostor között - szerepel egy egészen különleges darab. Mai sorszáma B96. Már alakja is eltérő, hiszen keresztmetszete nem négyzetes, hanem háromszög alakú. Oldalán - különböző korokból - bevésett feliratok olvashatók. Készítésének/elhelyezésének dátuma: 1699 (!). Eredetileg valószínűleg Kőszeg, Répcekethely és Borsmonostor települések "hármashatárát" jelezhette. Erre utalnak a kő feliratai is. A "CG" rövidítés feloldása Civitas Gins, vagyis: Kőszeg város. A "DE" betűké valószínűleg Dominium Esterházy, vagyis Esterházy birtok. A harmadik oldalon nehezen olvasható betűk vannak, talán "MB", vagyis Marien Berg állhatott rajta. Az 1922-es határkijelölő bizottság aztán nemes egyszerűséggel e követ "felülírta", ráírva az 1922-es évszámot, valamint a két országra utaló Ö (Österreich) és M (Magyarország) betűket.

A határkövet legegyszerűbben a magyar oldalról lehet megközelíteni, pl. Kőszegről északkelet felé az Ólmodi úton, vagy Ólmodról délnyugatra indulva. Itt egy rövid nyugat-keleti szakaszon egy nyomvonalon halad az Országos Kéktúra, a Vasfüggöny-út és a Szent Márton zarándokút. Az országhatár itt alig néhány tíz méterre északra húzódik az egykor leginkább a magyar határőrök által használt földúttól. A határköveket emelkedő sorrendben számozták meg, így nem nehéz megkeresnünk a B 96-ost!

A leíráshoz felhasználtuk Orbán Róbert bejegyzését a Vasfüggöny Út blogon: http://vasfuggony.blogspot.hu/

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2015-07-23 21:24:38