Tábor

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 26,536'

Hosszúság (lon):

E 16° 31,654'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Külterületen, a falutól északnyugatra

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A burgenlandi kalauzban (Burgenlandführer) a következő olvasható: „Itt vert 1277-ben IV. László a seregével ‘tábort’, ahol még a 17. sz.-ban egy kastély állt.” Közelben található elnevezésekben is megjelenik ez a hagyomány; Tábor-vendéglő (Taborwirtshaus), Tábor-malom (Tabormühle). Az is általánosan ismert, hogy a ‘Tabor’ kifejezés (legalább is az osztrák németben) egy védmű létére utal. Feltételezhetjük, hogy ebben az esetben is egy védműről van szó, vagy legalább is a maradékairól.
A 2. katonai felmérés szerint „A Répce közepes esőnél gyorsan, 2 nap alatt megárad, átlépi a partvonalát és minden mezőt amin átfolyik vízzel lep el úgy, hogy az ember szokásos fogattal nem tud közlekedni.” Ebből következik, hogy legalább a védmű magjának árvízbiztos, azaz kiemelkedő helyen kell lennie. Ez a terület a valamikori, mára elhagyott, Unterloisdorf-i temető. A területet tojásalakú földsánc keríti. A gyűrű átmérője 50 m. A sánc belső magassága 0,5 m, külső magassága háromnegyed m-től 2 m-ig terjed és a koronája 1 m széles. A sáncot sűrű bozót fedi. A sánc körül egy lapos árok vezetett, ami mára már majdnem teljesen feltöltődött, de az északi oldalon még határozottan felismerhető. A belső terület teljesen lapos és fűvel benőtt. Úgy 30 évvel ezelőtt a területet alaposan elplanírozták és kb. 60 cm mélyen csontokat találtak. A sánc délnyugati oldalában még áll az Anna-kápolna (négyszög alakú kápolna (3,3 x 3,9 m)). Felirata szerint 1822-ben építették, majd 1946-ban és 1873-ban is felújították.

Lehetséges, hogy eredetileg is csak temető volt, amely a temetőkerítés miatt egy enyhe sáncszerű képződményt kapott, de valószínűbb, hogy ténylegesen egy védműről van szó, amit a későbbi időkben temetőként használtak. Ezt támasztja alá, hogy szokatlanul messze, 650 m távolságban van a falutól. Valószínű, hogy a hajdani védmű egy különben használaton kívüli hely, ami temetőnek épp megfelelt.

A vár létezését igazolhatja az is, hogy Délburgenland területén különösebb oka nem volt egy ilyen jellegű temetőkerítésnek. Az ismert szakértő, prf. Schad’n, azt a nézetet képviseli, hogy itt valóban egy védműről van szó. A 2. katonai felmérésben az Anna-kápolna kerítéssel van körülvéve. A Ferenc-féle felmérés is (1845. Kirchsberg főhadnagy) a kápolnát bekerítve ábrázolja, és a tőle délre lévő Tábor-malom is szerepel rajta.
A vár hasonlóságot mutat a Hagensdorf- Luising-i mottével, amely később szintén temető lett.

A leírás forrása: www.varak.hu

Adatlapot készítette:

örs

Adatfelvétel ideje:

2013-07-09 10:51:58