István-kohó

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 55,023'

Hosszúság (lon):

E 20° 57,344'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Ipari objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A kis telep északi részén.

Egyéb adat:

A település ma közigazgatásilag a közeli Kluknó (Kluknava) része.

Rövid leírás:

Korompa és környéke a Hernád-mente egyik legfontosabb vasércbányászati központja volt. A városban és a környező településeken már a középkor óta bányásztak vasat és színesfémeket, főleg rézércet. Az 1842-ben felépült korompai vasgyár a század végére az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb integrált üzemévé fejlődött nagyolvasztókkal, hengerművel, martinacélművel.

A környező falvak, kisebb-nagyobb telepek is részt vettek a helyben bányászott nyersanyag feldolgozásában. E települések egyike volt István Huta, ahol az első hámor 1787-ben létesült. A telep tulajdonosa gróf Csáky Ferenc volt, aki később, 1809-ben bérbe adta azt fiának, Antalnak. Az itt felépült ún. István-kohóban főleg rézércet olvasztottak. Technikatörténeti érdekesség, hogy ebben az üzemben állítottak elő - Magyarországon elsőként - rezet 1845-48. között elektrolízises eljárással. Az üzem 1896-ban fejezte be működését. Később osztrák tulajdonba került és a 2. világháború végéig üzemelt.

Ma az egykor kiterjedtebb gyárnak csak csekély maradványai állnak fenn. Ezek egyike az egykori kohó tört kőből és téglából épült, téglalap alaprajzú, kétszintes épülete. A nagy méretű olvasztócsarnok-épület ugyan koronaszintig áll, de tetőzete mára eltűnt. A klasszicista stíluselemek maradványait felmutató épület falait - az egykori technológiának megfelelően - számos félköríves záródású ablak- és ajtónyílás töri át.

Az olvasztó kohó kiszolgálására ill. az itt dolgozó munkások elszállásolására szolgáló kis gyártelepen még több kisebb-nagyobb, eredeti, különböző funkciójú, 19. századi épület maradt meg, többnyire nem túl fényes állapotban.

(A leírás a www.vaskultura.hu honlap segítségével készült.)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-12-29 01:51:55