Lutheránus (ma ortodox) templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 6,164'

Hosszúság (lon):

E 24° 26,913'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BN-II-m-A-01727

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Viișoara 25 szám

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A falut 1332-ben Villa Paganica néven jegyezték a pápai tizedjegyzékben. A határőrtelepre telepített németek pogány besenyőket találtak itt, s ők nevezik el paganicanak. Szász szabadfalu volt, a középkorban egyrészt kőfaragóiról, másrészt már bortermeléséről híres. A 16. század elején Petru Rareș moldvai vajda birtokaihoz tartozott. 1541-ben azután tért át a lutheri hitvallásra, hogy plébánosa megházasodott. A Basta-korszak és a 17. század későbbi pusztításai következtében csak 14 család maradt a faluban.
A templom a XV. században kapta mai formáját; egyhajós épület, nyugati homlokzati toronnyal. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A hajó mennyezete hálóboltozatos, szentélye keresztboltozatos. A hajó záróköveit és gyámköveit címerpajzsok díszítik. A szentély zárókövén Krisztus dicsfényes feje van kifaragva. Nagyon szép a kőfaragásos domborművel díszített szentségfülke. 1804-ig kazettás mennyezete volt. Renoválásakor középkori falfestmények nyomai is előkerültek. Szép ezüst kelyhe a gótika és a reneszánsz találkozásának idejéből való. A XVIII. században még várfal vette körül.
Az 1944-ben nyugatra menekült szász lakosságtól a templomot a helyi román ortodox közösség vette át, amely Szent Miklós tiszteletére szentelt görög-keleti plébániatemplommá alakította át.

Forrás: Léstyán Ferenc, MEGSZENTELT KÖVEK. (2., bővitett kiadás), Gyulafehérvár, 2000.
Drăguţ, Vasile: Arta gotică în România. Bucurešti, 1979.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-02-24 14:25:28