Városerődítés

A képek forrása: www.varak.hu




Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 7,743'
Hosszúság (lon):
E 24° 29,844'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A belváros körül. Ma már csak a délkeleti rész áll a Strada Dogariloron .
Egyéb adat:
A koordináták a ma egyedüliként fennálló Bognár-toronyra mutatnak.
Rövid leírás:
A Borgói-hegység DNy-i lábánál, az itt DNy-ra tartó Beszterce jobb partján (kisebb részben a bal parton is) fekszik Beszterce (Bistritz, Bistriţa) városa. A város története a II. Géza magyar király idejére (1141-1162) eső nagyszabású német betelepítéssel kezdődik. A német telepesek a Rajna és a Mosel folyók vidékéről valamint a szepességi bányavárosokból érkeztek a Beszterce folyó mellé várost alapítani, melyet Nosennek (vagy Nösennek) neveztek. Először 1241-ben tűnt fel a város neve okleveles formában (Nosen néven), amikor a Radnai-hágón át betört, Kadan (Batu kán egyik vezére) vezette tatárok Radna lerombolása után Beszterce ellen fordultak, s itt több ezer embert legyilkoltak. Az 1284-ben megismételt pusztításukat követően Károly Róbert uralkodása alatt nagyot fejlődött a város, amely ezután másfél évszázad alatt számos újabb városi privilégiumot is szerzett. V. László király uralkodása alatt (1440-1457), 1452-ben a szorosok szervezettebb védelme érdekében megalapította az addig Doboka vármegyéhez tartozó Besztercéből és a várost környező 25 faluból álló besztercei grófságot. Hunyadi János, Magyarország kormányzója, aki 1453-ban kapta a királytól az örökös grófi címmel együtt járó besztercei kerületet, a várostól északra emelkedő Várhegyen (Burg Berg - 682 m) várat építtetett. Hunyadi János fiát, Mátyást 1458-ban királlyá választották, ő pedig nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak adományozta a besztercei grófságot. Ennek 1464-es feloszlatása után Mátyás a hegyi várat eladta a város polgárainak. Egy év elteltével a lakosok a - királyi engedéllyel - megbontott erősség lehordott köveiből a város köré már bástyákkal erősített falakat húztak (a korábbi, XIV. századi palánk helyére), melyeket az 1500-as években némileg átalakítottak.
A városfalak nagyjából enyhén trapéz alakú téglalap alaprajzot mutattak, a nyugati falszakaszba 6, a keletibe 4 kör alakú bástyát építettek be. A vizesárokkal övezett várba előbb három, később négy kapun lehetett bejutni. E várfalakon akart beljebb kerülni az 1530-ban ostrommal sikertelenül kísérletező Petru Rareş moldvai vajda, kihez János király adományaként került Beszterce. 1602. februárjában Basta támadta ágyúkkal a várat, s miután a védők (három héttel később) szabad elvonulás feltétele alatt feladták azt, a költözködőkre vallon csapatok csaptak le, s többeket megöltek. Az ezek után német őrséggel védett várat 1603-ban Székely Mózes fejedelem támadta sikerrel, de a néhány hónappal későbbi, Brassó melletti halálát követően már újra Basta sarcolta Besztercét. 1661-ben a törököknek hódolt meg a város (miután az áprilisban itt megtartott országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától). A törökök XVII. század végi távozását követő rövid nyugalom után 1705-ben II. Rákóczi Ferenc egyik vezére, Pekri Lőrinc kurucai dúlták fel, 1717-ben pedig a krími tatárok pusztították Besztercét. Az 1848-49-es szabadságharcban már csak főhadiszállásként vett részt a város, vára ezúttal kimaradt a csatározásokból.
A régi falak 1856-ig épen álltak, akkor fogtak hozzá az erődítések lebontásához. Mára a Bognár-torony és a déli oldalon megszakításokkal néhány kisebb-nagyobb falszakasz maradt fent.
A leírás forrása: www.varak.hu
A városfalak nagyjából enyhén trapéz alakú téglalap alaprajzot mutattak, a nyugati falszakaszba 6, a keletibe 4 kör alakú bástyát építettek be. A vizesárokkal övezett várba előbb három, később négy kapun lehetett bejutni. E várfalakon akart beljebb kerülni az 1530-ban ostrommal sikertelenül kísérletező Petru Rareş moldvai vajda, kihez János király adományaként került Beszterce. 1602. februárjában Basta támadta ágyúkkal a várat, s miután a védők (három héttel később) szabad elvonulás feltétele alatt feladták azt, a költözködőkre vallon csapatok csaptak le, s többeket megöltek. Az ezek után német őrséggel védett várat 1603-ban Székely Mózes fejedelem támadta sikerrel, de a néhány hónappal későbbi, Brassó melletti halálát követően már újra Basta sarcolta Besztercét. 1661-ben a törököknek hódolt meg a város (miután az áprilisban itt megtartott országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától). A törökök XVII. század végi távozását követő rövid nyugalom után 1705-ben II. Rákóczi Ferenc egyik vezére, Pekri Lőrinc kurucai dúlták fel, 1717-ben pedig a krími tatárok pusztították Besztercét. Az 1848-49-es szabadságharcban már csak főhadiszállásként vett részt a város, vára ezúttal kimaradt a csatározásokból.
A régi falak 1856-ig épen álltak, akkor fogtak hozzá az erődítések lebontásához. Mára a Bognár-torony és a déli oldalon megszakításokkal néhány kisebb-nagyobb falszakasz maradt fent.
A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-06-21 00:23:16
Közeli objektumok
Ötvös-ház (0.357 km)
Andreas Beuchel egykori háza (0.363 km)
Evangélikus (egykor Szent Miklós) templom (0.375 km)
Egykori minorita kolostortemplom (0.741 km)
Evangélikus templom (4.179 km)
Óvár (4.470 km)
Lutheránus (ma ortodox) templom (4.712 km)
Lutheránus templom (4.739 km)
Volt evangélikus, ma pünkösdista templom (7.113 km)
Lázár-kastély (7.332 km)