Református templom
Forrás: http://www.muvelodes.ro
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 48,788'
Hosszúság (lon):
E 24° 20,678'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BN-II-m-B-01644
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Mezőújlak 132 A sz.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A település első írásos említése 1296-ból való, Kán László, az Árpád-ház kihalása utáni interregnum teljhatalmú erdélyi vajdája Wylo–kot cserébe adja a káptalannak; 1329-ben az oklevelekben terra Wylak szerepel mint Septér határosa, az erdélyi káptalan viszolyai uradalmának része.
Temploma a gótikus kor alkotása volt. Szentélye közvetlenül, szentélynégyszög nélkül csatlakozott a hajóhoz, a nyolcszög öt oldalával zárult. Építési idejét a 14. századra teszi a szakirodalom, s ez nem is alaptalan, miután már ismerjük plébánosát is a 14. század elejéről. Tiszta terméskőből épült. Sekrestyeajtaja a 16. század elejére jellemző reneszánsz tagolást mutatott. A 20. század elején már fedél nélküli romként állt, és 1929 tavaszán le is bontották.
Mezőújlak középkori lakossága a reformáció korában a templommal együtt református lett, és az is maradt. A vidék magyarjai az 1559-es marosvásárhelyi zsinaton a kálvini reformációhoz csatlakoztak. A templom két vízvetős támpillérrel támasztott homlokzata mellett harangláb állt, melyet lebontottak, kinézetét és szerkezetét csupán Debreczeni László 1928. július 17–19-én készített felmérése alapján ismerjük.
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Debreczeni László: Erdélyi református templomok és tornyok. Kolozsvár, 1929.
Temploma a gótikus kor alkotása volt. Szentélye közvetlenül, szentélynégyszög nélkül csatlakozott a hajóhoz, a nyolcszög öt oldalával zárult. Építési idejét a 14. századra teszi a szakirodalom, s ez nem is alaptalan, miután már ismerjük plébánosát is a 14. század elejéről. Tiszta terméskőből épült. Sekrestyeajtaja a 16. század elejére jellemző reneszánsz tagolást mutatott. A 20. század elején már fedél nélküli romként állt, és 1929 tavaszán le is bontották.
Mezőújlak középkori lakossága a reformáció korában a templommal együtt református lett, és az is maradt. A vidék magyarjai az 1559-es marosvásárhelyi zsinaton a kálvini reformációhoz csatlakoztak. A templom két vízvetős támpillérrel támasztott homlokzata mellett harangláb állt, melyet lebontottak, kinézetét és szerkezetét csupán Debreczeni László 1928. július 17–19-én készített felmérése alapján ismerjük.
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Debreczeni László: Erdélyi református templomok és tornyok. Kolozsvár, 1929.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-05 14:18:48
Közeli objektumok
Rákóczi-Bánffy-kastély (5.057 km)
Wesselényi-kastély (8.697 km)
Nagyboldogasszony plébániatemplom (11.020 km)
Szentháromság plébániatemplom (14.344 km)
Református templom (15.292 km)
Református templom (16.182 km)
Evangélikus templom (16.483 km)
Evangelikus (ma ortodox) templom (16.559 km)
Református templom (16.929 km)
Kemény-kúria (16.945 km)

