Sándor-kúria
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 32,265'
Hosszúság (lon):
E 24° 18,879'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
MS-II-M-B-15620
Típus:
Kúria, udvarház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Fő utca (Str. Principală) 243.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A csíkszentmihályi Sándorok a 18. század derekától voltak jelen Mezőkapuson, amikor is Sándor (III.) Pál 1758-ban feleségül vette Szeredai Ágnest. A birtok előbb nagyobb fiára (IV.) Pálra, majd ennek középső fiára, (VI.) Jánosra szállt. Utóbbi nyárádszentimrei Medgyes Katával kötött házasságából öt gyerek érte meg a felnőttkort, melyek közül a legnagyobb fiú (IX.) János (1815-1887) örökölte meg a birtokot. Ő a kapusi birtokot csak nyaranta látogatta, lévén, hogy Marosvásárhelyen volt királyi ítélőtáblai bíró. Valószínű, hogy az ő idejében egy, a mainál szerényebb épület állt itt. Miután meghalt, nyolc gyereke közül a legkisebb fiú,
Sándor (X.) János (1860-1922) kapta meg a mezőkapusi birtokot. Ő szép karriert futott be az erdélyi politikumban, nevéhez számos eredmény köthető, és 1891-ben kinevezték Kis-Kükküllő vármegye főispánjává. Sándor (X.) János Tisza Annát (1862-1918) vette feleségül, ezzel pedig rokonságba került gr. Tisza István miniszterelnökkel is. 1913-1917 között a Tisza-kormány belügyminisztere volt. Sándor (X.) János és felesége, Tisza Anna Mezőkapuson telepedtek le a házasság (1891) után, és a szerény udvarházat kényelmes kastéllyá alakították át. A földszintes épület ekkor kapta ma is látható, eklektikus formáját.
Az egyszintes, de viszonylag nagy kiterjedésű épület téglalap alaprajzú, bejáratai a két rövidebb oldalon vannak. A keleti főhomlokzat oszlopos portikusza volt a főbejárat, a nyugati homlokzat fábol ácsolt verandája a kastélykertből tette megközelíthetővé a beltereket.
Az államosítás óta idősek otthona működik a kastélyban.
A leírás és a kép forrása: www.kastelyerdelyben.ro
Sándor (X.) János (1860-1922) kapta meg a mezőkapusi birtokot. Ő szép karriert futott be az erdélyi politikumban, nevéhez számos eredmény köthető, és 1891-ben kinevezték Kis-Kükküllő vármegye főispánjává. Sándor (X.) János Tisza Annát (1862-1918) vette feleségül, ezzel pedig rokonságba került gr. Tisza István miniszterelnökkel is. 1913-1917 között a Tisza-kormány belügyminisztere volt. Sándor (X.) János és felesége, Tisza Anna Mezőkapuson telepedtek le a házasság (1891) után, és a szerény udvarházat kényelmes kastéllyá alakították át. A földszintes épület ekkor kapta ma is látható, eklektikus formáját.
Az egyszintes, de viszonylag nagy kiterjedésű épület téglalap alaprajzú, bejáratai a két rövidebb oldalon vannak. A keleti főhomlokzat oszlopos portikusza volt a főbejárat, a nyugati homlokzat fábol ácsolt verandája a kastélykertből tette megközelíthetővé a beltereket.
Az államosítás óta idősek otthona működik a kastélyban.
A leírás és a kép forrása: www.kastelyerdelyben.ro
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2020-05-05 20:36:45
Közeli objektumok
Haller-várkastély (8.815 km)
Haller-kastély (10.089 km)
Várhegy (Csetátye) (10.746 km)
Bogáthy-Kornis-Rákóczi kastély (11.048 km)
Református templom (13.063 km)
Degenfeld-kastély (14.246 km)
Római katolikus templom (14.328 km)
Református templom (14.590 km)
Nagyboldogasszony-kápolna (15.142 km)
Ugron-kastély (15.892 km)

