Megújulásunk támogatója:  

Református templom


Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 27,883'
Hosszúság (lon):
E 24° 9,369'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
MS-II-m-A-15641
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Kutyfalva, 113. szám
Egyéb adat:
Rövid leírás:
1339-ben Kugfolwa néven jelentkezik a forrásokban. 1410-ben Kuthyfalva, olim Uyfalu, 1467-ben Kwch, 1473-ban Kwth, 1587-ben Kwttyfalva formában fordul elő. 1339-ben a Herman nemből való Dénes fia, László, a székelyek grófja és fiai a fehérvári káptalannak adományozzák Kutyfalvát saját lelkük és két elhalt fiúk: Lachk és Imre lelke üdvéért.

Az első templom a Magyardátos filiájaként szereplő kis kutyfalvi gyülekezetben egyszerű fakápolna lehetett, ami nyomtalanul eltűnt. Ennek helyébe épül a XV. században a falu nagybirtokosa és a gyulafehérvári káptalan kezdeményezésére, esetleg a Ferenc-rendi szerzetesek segítségével egy torony nélküli kis gótikus templom, melynek a hatszög három oldalával záródó 5 X 4,30 méter boltozatos szentélye, kívül támasztó pillérei és később megtoldott, átalakított kis hajója, diadalíve, szintén átalakított ablakai mai napig megvannak. 1676-ban anyaegyházzá növekedik Kutyfalva. A templom déli kapuja be van falazva, valamint a szentély északi oldalán lévő ajtó is. A templom alatti kriptába valószínűleg a későbbi patrónus-családok (Pekry, Zeyk) tagjai temetkeztek. A kripta régészeti maradványai 1912-ben az akkori \"Erdélyi Múzeum\"-ba kerültek. A templom kitoldása, a hajó mennyezetének, diadalívének, ablakainak átalakítása Pekri Ferenc küküllői főispán jóvoltából 1650 körül történik. Ekkor készül a torony alatti ajtó és a portikusz.
Mivel a Pekriek 1568-tól unitáriusokká lesznek, a templom 1715-ig az unitáriusok használatában van. Magyardátosnak, a reformátusok anyaegyházának 1658-i, tatároktól történt elpusztulása után Pekriné Fricsi Fekete Klára védelme alá kerül. Hívására mind több református telepedik le, akiknek e patróna és annak harmadik férje Bethlen János református gyülekezetet szervez s azt 1674 táján patrociniumával (kegyúri tisztség) látja el. A Pekriek közül Lőrincz, a kuruc generális kinek felesége Petrőczi Kata Szidónia a költőnő (1664-1708) már református, utódai közöl ifj. Dániel István felújíttatja a templomot, barokk karzattal bővítve azt, melynek felirata: \"Sacra haec aedes ex toto renovata est pia liberalitate illustr. duil. Baronis Stephani jun. De Daniel et Vargyas S.S.R. et A Mttis Camerarii et incl. S.S. Udvarhely Supr. Coadministratoris Regii Anno Salutis reparata 1771.\" Ugyanakkor készül a szintén barokk stílusú szószék. A torony építése már Dániel István idejében elkezdődik, de csak 1835-ben fejeződik be, amiről a torony alatti bejárat fölött lévő felirat tesz bizonyságot

Forrás: Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-04-03 21:39:23
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Bánffy-kastély (7.678 km)
Kemény-kastély (11.104 km)
Haller-kastély (12.897 km)
Sándor-kúria (14.590 km)