Szent László plébániatemplom

Forrás: http://nyujtodiplebania.weblap.org
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 1,394'
Hosszúság (lon):
E 26° 13,231'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
CV-II-a-A-13237
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Principală u. 351 sz.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A település 1332-ben Nachtond néven jelentkezik a forrásokban. 1444-ben Nywtod formában fordul elő. Az 1567. évi összeírásbán Nywthot 25 kapuval szerepel. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Tamás a pápai tizedjegyzék szerint 5 régi banálist és 4 kis dénárt fizet.
Temploma a gótikus kor jegyeit hordozza, tehát a XV. századi második templomnemzedékéhez tartozik. Hajója megőrizte eredeti gótikus formáit. Csúcsíves ablakai a déli oldalon szép faragott kőkerettel díszítettek. Az oldalbejáró kerete is csúcsíves. A mellette levő kőből faragott szenteltvíztartón az 1553-as évszám látható. Csúcsíves a torony alatti kapu kőkerete is, az ajtónyílása azonban köríves. Lehetséges, hogy még a román kori első templom öröksége. A régi szentély helyett újat építenek. A középkori templom romlásnak indul. Donáth nyujtódi birtokos vállalja javíttatását, ha a nép református prédikátort fogad el. Ezzel szemben Apor Lázár javíttatja a templomot, amikor sok reformátust visszavezet a katolikus hithez. Az 1802. évi földrengés megrongálja a templomot, 1821-ben újítják. 1880-ban ismét javításra szorul. Védőszentje Szent László.
A templom fenntartása és javítása során több reformátussá lett hívő újra katolikus lesz. 1638-ban ferencesek próbálkoznak itt letelepedéssel, de az 1643-as fejedelmi rendelkezés megakadályozza működésüket.
Forrás:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. I–V., Pest, 1868.
Temploma a gótikus kor jegyeit hordozza, tehát a XV. századi második templomnemzedékéhez tartozik. Hajója megőrizte eredeti gótikus formáit. Csúcsíves ablakai a déli oldalon szép faragott kőkerettel díszítettek. Az oldalbejáró kerete is csúcsíves. A mellette levő kőből faragott szenteltvíztartón az 1553-as évszám látható. Csúcsíves a torony alatti kapu kőkerete is, az ajtónyílása azonban köríves. Lehetséges, hogy még a román kori első templom öröksége. A régi szentély helyett újat építenek. A középkori templom romlásnak indul. Donáth nyujtódi birtokos vállalja javíttatását, ha a nép református prédikátort fogad el. Ezzel szemben Apor Lázár javíttatja a templomot, amikor sok reformátust visszavezet a katolikus hithez. Az 1802. évi földrengés megrongálja a templomot, 1821-ben újítják. 1880-ban ismét javításra szorul. Védőszentje Szent László.
A templom fenntartása és javítása során több reformátussá lett hívő újra katolikus lesz. 1638-ban ferencesek próbálkoznak itt letelepedéssel, de az 1643-as fejedelmi rendelkezés megakadályozza működésüket.
Forrás:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. I–V., Pest, 1868.
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-03-02 17:15:26
Közeli objektumok
Szent Mária Magdolna római katolikus templom (5.195 km)
Szent Mihály templom (5.247 km)
Templom és volt minorita kolostor (6.634 km)
Kézdivásárhely történelmi központja (6.796 km)
Református templom (6.905 km)
Római katolikus templom (6.925 km)
Könczey-Páll kúria (7.106 km)
Perkő-kápolna (7.297 km)
Szent Simon és Júdás plébániatemplom (7.465 km)
Kühnle kúria (7.789 km)