Megújulásunk támogatója:  

Szent Simon és Júdás plébániatemplom

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 5,399'
Hosszúság (lon):
E 26° 12,569'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Esztelnek, a település déli csücskében
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Esztelnek (Estelnic) falu 1332-ben Iztulnuk néven jelentkezik az oklevelekben. Az 1567-es regestrumban Esztelneket 25 kapuval jegyzik. Az 1607-es oklevelekben Ezthelnek a neve.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 16 régi és 4 új banálist fizet.
Erről a templomról azt tartották, hogy Losonczi Margit, a moldvai vajda, Alexandru cel Bun felesége bőkezűségéből épült a XV. században. A valóság az, hogy ekkor a templomot csak újították és az 1523-as felirata is kifejezetten renoválása idejét jelzi: „Positum, fuit olim, renovatum 1523, rursus 1635, et 1724, terrae motu concussum 1802, Reparatum 1819 et 1839 et 1864”.

A templom tehát, melyet Szent Simon és Júdás tiszteletére szenteltek fel, eredetileg legkésőbb a pápai tizedjegyzék korában már állott. Ezt az 1958. évi renováláskor a gótikus elemek mögött felfedezett román kori emlékek feltárása, illetve azonosítása is megerősíti. Eredetileg a hajó kisebb volt, félköríves apszissal záródott; az északi fal ívsoros párkányainak gyámköveit utólag lemetszették. A falfestmények más, 14. századi templomokból ismertekhez hasonlítanak. Bár itt későbbi eredetet is fel lehet tételezni a figurális részek primitív grafikai megoldása alapján.
A 14. századi templom a gótikus korban teljesen átalakul. 1958-ban fedezték fel és bontották ki a vakolat alól a déli gótikus ajtókeretet. Gótikus a déli falban álló két ablakkeret is, valamint a töredékesen megmaradt szentségfülke, amelyen virágdíszes motívum látható. Ebből a korból valók a déli falhoz támaszkodó, kettős tagolású támpillérek is.
A szentély gótikus bordázatú boltozatát az 1802. évi földrengés után nem állították vissza. Bordáinak téglából készült töredékeit 1958-ban találták meg, a feltárt gótikus ablaknyílásban. Ekkor szélesítették a diadalívet és építették át félkörívessé.

Az 1977. évi földrengés után addig ismeretlen falfestmény-töredékek kerültek felszínre. Ezekről, az 1930. évi feltárás nyomán előbb is tudtak, de a képeket bemeszelték „mert nem voltak szépek”. A festmények többnyire az északi, a régebbinek ítélt falon tűntek elő. De falfestmény-nyomokat fedeztek fel a déli fal és diadalív találkozásánál is. Egyetlen figurális alak vehető ki tisztán: az áldó főpap. A töredékek a 14. századra utalnak és a gelencei, kőröspataki és homoróddaróci festményekkel mutatnak rokonságot. A templom sekrestyéjének és portikuszának építési idejét későbbre, kb. 1635-re teszik. A templomot temető vette körül. Egy régi harangot is őriz a templom, felirata: M. Jesus Nazarenus Rex Judeorum, miserere nobis S.R. 1567.
A templomot lőréses várfal keríti.

Források:
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai
várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-08-07 06:20:08
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.