Megújulásunk támogatója:  

Szent Márton templom

Ország:
Szlovénia
Szélesség (lat):
N 46° 46,956'
Hosszúság (lon):
E 16° 17,410'
A koordináták csak a településre és nem az objektumra mutatnak!
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Domanjševci
Egyéb adat:
Muraszombattól 26 km-re északkeletre az Őrség nyugati szélén, a Vendvidéki-dombság (a szlovéniai Goričko) vidékének északkeleti szegélyén, közvetlenül a magyar határ mellett a Kis-Kerka patak völgyében fekszik.
Rövid leírás:
Az eredetileg Szűz Máriának szentelt (ma Szent Márton) templom a 13. század első felében épült.

Kiegészítve a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva adatai nyomán:
A domonkosfai templom keletkezésének dátumát 1240-re teszik, és Szűz Máriának szentelték. A reformáció után az új védőszent Szent Márton lett, ma pedig két patrónusa van, Szent Márton és Szűz Mária. A domonkosfai Szent Márton templom alapítója, építtetője körül különböző feltételezések kerültek napvilágra. Egyes kutatók szerint alapítói a Kis-Kerka vidékéről származó magyar őrök voltak, mivel a falu kapcsolatban volt a magyar őrök földbirtokaival. Azonban Domonkosfán évszázadokon keresztül uralkodott egy sajátos szabad család, amely teljesen független volt az őröktől. Ezért a másik megközelítés szerint a domonkosfai templomot nem az őrök, hanem a faluban élő a nagybirtokos alapíthatta. Ennek alapján jogi helyzetét tekintve tehát ez a templom kegyúri templom volt. Amilyeneket a földesurak gyakran állíttattak maguknak, kifejezésre juttatva hatalmas gazdagságukat és tekintélyüket. – Ez utóbbi feltételezésre a templom régészeti restaurálása során feltárt építészeti jellegzetességei is bizonyítékul szolgálhatnak. A templomot 1560 és 1714 között az evangélikus egyház vette birtokába. 1872-ben neoromán stílusban újították, mondhatni átépítették, és ezzel, a külseje és belseje is nagyon megváltozott. Az eredeti arányok a hajó és a magasság között eltűntek. 1971-ben és 1972-ben műemléki kutatás során a katolikus templomot restaurálták, és visszakapta eredeti formáját, és még szembetűnőbbé váltak a műemlék sajátosságai. Oszlopai, bélelt kapuzata kapcsolatot mutatnak a jáki templommal. A timpanon közepében az Agnus Dei jelkép a halál felett diadalmaskodó, megdicsőült Krisztus áldozatát szimbolizálja. A domonkosfai kőfaragvány érdekessége, hogy nem bárány, hanem nőstény oroszlán vagy párduc mögött egy álló kereszt látható. Az „oroszlán” farka háromfelé ágazó liliomformát mutat. A domonkosfai ábrázolás már több történész és művészettörténész érdeklődését is felkeltette, de megnyugtató magyarázat mindmáig nem született róla. Az egyik álláspont szerint a timpanonban lévő oroszlán a templom tulajdonosának a magyar király iránti hűségét fejezi ki.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-03-09 00:16:04
 
 

Állapotjelentések

2013.09.06 23:59 szépmíves állapot: 5 - egyéb

Asszem, itt csak egy fél szócikk lett feltöltve sebijo részéről, így talán jól jön egy kis pontosítás az épülettel kapcsolatban!

A község Szent Vencel nevére szentelt templomát írott forrás először 1208-ban említi. Ez az épület már a jelenlegi templom helyére lokalizálható. A falut ekkor a Magyar Királyság nyugati határait védő határőr népek lakták.

A falu déli részén, egy magas dombon máig fennálló, temetővel övezett, Szent Márton tiszteletére téglából emelt temploma valamikor az 1241-es tatárjárás előtt épült fel. Keletelt tengelyű, egyhajós templom, félköríves alaprajzú szentéllyel, nyugati homlokzata előtt toronnyal. Hajójának díszes déli kapuját a leghíresebb, román stílusú alkotásuk után "jáki műhelynek" nevezett kőfaragó műhely alkotta. A kapu timpanonjában Agnus Dei (Isten Báránya) faragvány látható. Hajójának belsejét végig falfülkék díszítik. Nyugati végében egy darab karzattartó pilléralap látható. A szentély félköríves diadalívvel csatlakozik a hajóhoz.

1366. körül a közeli, ma is Magyarországhoz tartozó Velemér falu plébániájához tartozott. A reformáció itteni térhódítását követően 1560. és 1714. között evangélikus papja volt. 1872-ben neoromán stílusban átépítették. 1971-72-ben műemléki kutatást követően helyreállították.

A leírás forrása: Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. METEM, Budapest, 2005.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Tájház (0.414 km)
Tájház (4.024 km)
Felsőlendvai vár (14.906 km)