Visk vára
Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 0,339'
Hosszúság (lon):
E 23° 27,589'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Külterületen, a falutól délkeletre lévő Várhegy tetején
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az egykor Máramaros megyéhez tartozott Visk (Viskove) községtől DK-re, 6 km-re emelkedik az 589 m magas várhegy. Nehezen megközelíthető csúcsán állt valaha Visk vára.
Midőn 1271-ben az Ottokár cseh király elleni háborúban Hontpázmány nb. Achilles elesett, V. István király az elhunyt vitéz rokonságát meg kívánta jutalmazni, ezáltal vigasztalva őket családtagjuk elveszte miatt. A király ekkor a szászok által lakott Visk földjét, amely kezdetben Ugocsához tartozott, vámjával és a hozzá tartozó Rakasz és Fekete-Ardó falvakkal valamint Nyírtelek pusztával adományként adta a Hontpázmány nem újhelyi ágához tartozó Martaleus fiainak, Mikónak és Csépánnak, amit 1281-ben IV. László, majd később III. Endre is megerősített, mint ekkor már Máramaros megyéhez tartozó birtokot. Az általuk épített várat 1299-ben említik. Az Ugocsából Máramarosba vezető utat őrizte annak tiszai átkelőhelyén, és a közeli sóbányák védelmét látta el. 1300-ban III. András visszacserélte a Hontpázmányoktól a várat és a hozzá tartozó birtokot. Királyi vár és Máramaros megye központja maradt a 14. század derekáig, a huszti vár felépítéséig. Többé nem említik, a 14. sz. második felében pusztulhatott el. Újjáépítésére valószínűleg azért nem került sor, mert a medrét folyton változtató Tisza csökkentette a bal oldali útvonal szerepét.
A sáncokkal védett vár területe nagyjából háromszög alakú, oldalhosszúsága kb. 60 méter. A legmagasabb ponton elterülő, háromszög alakú kis plató mérete kb. 20 x 15 méter. A várat a K-D-Ny-i oldalán 2 m mély, 10 m széles árok veszi körül. Az É-i oldalon meredek hegyoldal határolja. A Ny-i, leginkább veszélyeztetett oldalát 20 méter hosszú, kettős árok védi. A legfelső, kis plató alatt, de még az árok szintje felett egy kb. 5 x 10 méteres terasz található a vár D-i oldalán, amelyben sziklaüreg (talán ciszterna) látható. A sziklás felszín az árok K-i részének belső oldalán több helyen is előbukkan a talajból. A vár területén falmaradványok ma már nem láthatók. A Soós Elemér által rajzolt D-i falnyúlványnak és kaputoronynak sem találtuk nyomát.
A leírás és a fotók forrása: http://varak.hu
Midőn 1271-ben az Ottokár cseh király elleni háborúban Hontpázmány nb. Achilles elesett, V. István király az elhunyt vitéz rokonságát meg kívánta jutalmazni, ezáltal vigasztalva őket családtagjuk elveszte miatt. A király ekkor a szászok által lakott Visk földjét, amely kezdetben Ugocsához tartozott, vámjával és a hozzá tartozó Rakasz és Fekete-Ardó falvakkal valamint Nyírtelek pusztával adományként adta a Hontpázmány nem újhelyi ágához tartozó Martaleus fiainak, Mikónak és Csépánnak, amit 1281-ben IV. László, majd később III. Endre is megerősített, mint ekkor már Máramaros megyéhez tartozó birtokot. Az általuk épített várat 1299-ben említik. Az Ugocsából Máramarosba vezető utat őrizte annak tiszai átkelőhelyén, és a közeli sóbányák védelmét látta el. 1300-ban III. András visszacserélte a Hontpázmányoktól a várat és a hozzá tartozó birtokot. Királyi vár és Máramaros megye központja maradt a 14. század derekáig, a huszti vár felépítéséig. Többé nem említik, a 14. sz. második felében pusztulhatott el. Újjáépítésére valószínűleg azért nem került sor, mert a medrét folyton változtató Tisza csökkentette a bal oldali útvonal szerepét.
A sáncokkal védett vár területe nagyjából háromszög alakú, oldalhosszúsága kb. 60 méter. A legmagasabb ponton elterülő, háromszög alakú kis plató mérete kb. 20 x 15 méter. A várat a K-D-Ny-i oldalán 2 m mély, 10 m széles árok veszi körül. Az É-i oldalon meredek hegyoldal határolja. A Ny-i, leginkább veszélyeztetett oldalát 20 méter hosszú, kettős árok védi. A legfelső, kis plató alatt, de még az árok szintje felett egy kb. 5 x 10 méteres terasz található a vár D-i oldalán, amelyben sziklaüreg (talán ciszterna) látható. A sziklás felszín az árok K-i részének belső oldalán több helyen is előbukkan a talajból. A vár területén falmaradványok ma már nem láthatók. A Soós Elemér által rajzolt D-i falnyúlványnak és kaputoronynak sem találtuk nyomát.
A leírás és a fotók forrása: http://varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2021-09-18 17:03:49
Közeli objektumok
Református templom (6.089 km)
Református templom (8.400 km)
Tájház (16.504 km)
Nagygérce vára (17.722 km)
Szent Félix római katolikus templom (17.788 km)
Vidám temető (18.041 km)
Tájház (19.518 km)
Huszti várrom (21.556 km)

