Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 33,371'

Hosszúság (lon):

E 19° 6,578'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Zólyom, a várostól délre eső várhegy.

Egyéb adat:

A koordináták a felsővár legmagasabb pontjára mutatnak. Ettől északra és délre is találhatók maradványok.

Rövid leírás:

Csaknem 10 hektárnyi területen fekvő várrom, a mai Zólyom városától délre eső hegyen. A 19. századtól Pusztavárként ismert területet még csak részlegesen tárták fel. A mai várostó lefelé haladva elsőként az alsóvár maradványai láthatók. Ezt fal kötötte össze a több száz méterre délre álló, a városnak helyet adó völgy fölött több mint 250 méterrel magasabban fekvő felsővárral. Ennek (elsőként föld, majd kő) falait a leletek szerint egy kora bronzkori erődítés sáncain emelték. Középső részén torony, tornyok (vélhetően több épület) állt. A felsővár dél felé nyíló kaputornyát már feltárták, a romok egy részét, olykor több méter magas csonkokat konzerválták, de a terület még nagyon sok további kutatást igényel (a feltárásokat, helyreállításokat jobbára a város finanszírozza).

Bár Zólyom első, vélhetően több ütemben kőbe épített várának legkorábbi okleveles említése 1213-ból származik, a várat már a 11. században elkezdték építeni (ezzel párhuzamosan hagyták el a tőle kelete fekvő korábbi sáncvárat). A Garam folyó völgye és annak ellenőrzése azért volt fontos, mert itt vezetett a Krakkóba tartó középkori útvonal. A hagyomány szerint ebben a várban halt meg 1095-ben I. (Szent) László király, ez azonban igazolhatatlan (más vélekedés szerint Nyitrán, vagy annak környékén érte a halál). Zólyom a korszakban szokásos királyi uradalom volt, az erdőispánság székhelye, az innen irányított területet csak a 14. században osztották fel négy megyévé. A 14. század elején Csák Máté szerezte meg rövid időre, majd jelentősége hanyatlani kezdett, hiszen a század második felében már a völgyben álló, mai Zólyomi várpalota lett kedvelt királyi tartózkodási hely I. (Nagy) Lajos uralkodása alatt. 1450 táján Jan Giskra huszita vezér foglalta el, több ostromra is sor került, végül tárgyalásos úton Hunyadi Mátyás szerezte vissza. A század második felében már vélhetően erősen pusztulni kezdett, további történelmi szerepe nem volt.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-06-10 12:03:44