A három szomszédvár
„Az egykori északnyugat-magyarországi Esterházy-birodalomnak három pillére volt: Fertőd, Kismarton és Fraknó. Fertőd elsősorban kulturális, Kismarton politikai, míg Fraknó hadászati szempontból számított kiemelkedő központnak. Évszázadokon át egységet alkottak, logikus tehát most is összekapcsolni őket valahogyan” - mondta el a műemlékem.hu-nak Varga Kálmán, a fertődi kastélyt gondozó Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Hozzátette: ugyan az együttműködés a három műemlék között még nem bontakozott ki teljességgel, azonban már körvonalazódtak a lehetséges irányok, hogy miként lehetne „csomagban” bemutatni őket a látogatóknak.
Bár Fertőd szinte varázsütésre nőtt ki a földből 1762-től (ugyan a mai kastély helyén egy évtizedekkel korábban épített, 17. századi vadászkastély állt), a 18. század utolsó harmadában a barokk pompa és reprezentáció jelképévé vált birtok csak viszonylag későn, a kuruc Esterházy Antal gróf (akinek földi maradványai a kassai Szent Erzsébet székesegyház kriptájában, II. Rákóczi Ferenc mellett nyugszanak) idején került véglegesen a család birtokába. Az Esterházyak majd' egy évszázaddal korábban, 1622-ben szerezték meg Fraknót és Kismartont, amelyek egyébként a trianoni döntésig Magyarországhoz tartoztak.
Így mindkettőnek korábban kezdődött a története a páratlan karriert befutott Esterházy-családénál. Fraknó várát a 14. század első felében építette a Nagymartoni-család (korábban is volt vár a közeli hegyen, a hatalmas Ófraknó, amelyet a 13. század legvégén romboltak le). Az újabb fraknói vár és a hozzá tartozó uradalom többször is gazdát cserélt, míg végül a 17. században az Esterházyaké lett. Esterházy Miklós, majd Pál 1635 és 1660 között építtette át a várat, amely során elbontották a régi falakat, újakat emeltek, s csupán az öregtornyot hagyták meg. Az egykori erődítményben a kiállítás részeként a mai napig megtekinthető az Esterházy-család kincstára.
A Kismartonban jelenleg látható kastély helyén is vár állt, amelyet a 14. század végén építtetett a Kanizsai család. Mátyás király halála után, 1490-től osztrák családok tulajdonában volt, egész 1622-ig, amikor Esterházy Miklós nádor szerezte meg (a Bethlen Gábornak átengedett munkácsi uradalmáért cserébe lett Fraknó és Kismarton ura). A kismartoni vár falainak felhasználásával 1663-1672 között kastéllyá átépített épület az első a magyarországi kastélyépítészetben, amelynél háttérbe szorult a védelmi funkció: az eredeti várat tulajdonképpen barokk falakkal építették körbe, úgy, hogy megmaradt az alaprajz és a belső udvaros elrendezés. A korábbi saroktornyok azonban széles rizalitokká változtak, amelyeknél csupán jelezték az eredeti funkciójukat.
Bár a kismartoni kastély ugyancsak korszerű épület volt, a 18. század utolsó harmadában Fertőd lett az Esterházy-család központja. Esterházy „Fényes” - más jelzővel „pompakedvelő” - Miklós halála után azonban szintén Miklós keresztnevű unokája (akit Napóleon magyar királlyá akart koronáztatni) ismét Kismartonba tette át a család központját.
Ehhez a korszakhoz kötődik a kastély második átépítése, amelyhez Charles Moreau készítette a terveket. A mester már a kora klasszicizmus szellemében dolgozott: nagy léptékű bővítési, átépítési terveiből csupán az új kerti homlokzat valósult meg, illetve felépíttette a kertben, a kis romantikus tó mellett a kerek Leopoldina-templomot.
„Más-más a három uradalmi központ építészettörténeti-, történelmi erénye, ám egyben megtekintve érzékeltetik igazán az Esterházy-család történetét” - folytatta Varga Kálmán. „Az együttműködés azonban nem akadálymentes, a tavalyi esztendőig a kismartoni kastély kezelése körüli viták is nehezítették. Annyit azonban már sikerült elérni, hogy a három helyszínen szórólapokon kínáljuk a másik két műemléket és az idegenvezetők is ajánlják mindhárom megtekintését. Felvetettem, hogy hangoljuk össze a kiállításainkat. Azonban erre és közös belépőjegyre is várni kell még. Megvalósult azonban a kétnyelvűség a kiállítási tájékoztató szövegeknél” - mondta az igazgató.
A három műemlék közül egyébként a fertődi kastélynak van a legtöbb látogatója. Évente 150 ezren keresik fel, míg Kismartonban körülbelül 50 ezer és Fraknóban is néhány tízezer látogatót fogadnak.
További cikkek a határon túli magyar vonatkozású műemlékekről:
Határon túli emlékek: bárki segíthet
Magyarok mérték fel a szlovéniai kisvárost
Állóháború a házsongárdi temetőben
A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?