Határeset 2016: királylányok a tengernél
„Klissza vára Dalmáciában, Splittől északkeletre, a Kozjak- és Mosor-hegység hágója közelében épült. Már a Bizánci korban is erődített hely volt, majd az Árpádok idején került magyar kézre. Klissza várát a tatárjárás tette igazán híressé, amikor is a menekülő királynő és gyermekei ebben az erősségben találtak menedéket a tatár elől (IV. Béla lánya, a későbbi Szent Margit itt született).” Így kezdődik annak az objektumnak az adatlapja, amelyet a legtöbbször néztek meg 2016-ban. A Tengermellék egyébként is népszerű volt ebben az esztendőben, hiszen a közeli (a várból szabad szemmel is kivehető) spliti székesegyház a hetedik legolvasottabb volt (a nyolcadik pedig az abbáziai Andrássy-villa, a legendás politikus halálának helyszíne, így Horvátország három objektumot vitt az első tízből).
Ám térjünk vissza a dobogósokhoz, mégpedig az alig lemaradt ezüstérmes felvidéki kastélyhoz. A Justh-család birtokosként a 15. század második felében jelent meg birtokosként Necpálon. Maga a kastély négyzet alaprajzú, kétszintes, fő homlokzatával délnyugat felé tájolt épület. Ennek két sarkát egy-egy torony zárja le, bejáratai északkelet és délkelet felé nyílnak. Utóbbi kőkeretes, reneszánsz alkotás (fölötte erkéllyel), keretében 1673-as évszám, amit egyúttal a kastély építési dátumának is tartanak. Sajnos az épület régóta üresen áll, ennek megfelelően hanyatlik az állapota.
A bronzérmes – ismét csak szoros az eredmény – a pozsonyi Szent András-temető lett. A sírkert már évek óta toplistás, nem véletlenül: Pozsony egyik legfontosabb, legrégebbi és legnagyobb történeti korú sírkertje. 1784 körül keletkezett, az Újváros városrész keleti peremén. A 20. századra alaposan megnőtt területű sírkertet ekkorra "körbenőtte" a város, megállítva addigi terjeszkedését. Az 1970-es években a temetőt keletről határoló városi főút szélesítésekor sajnos egy körülbelül 5 méter széles csíkot leválasztottak területéből. E barbár pusztításnak a temető kerítéséhez igazítva felépült legnívósabb, legértékesebb sírkápolna és kriptasor (például a Palugyay és a Csáky családok sírjai) estek áldozatul, de ekkor mozdították el a Pozsony monográfusaként ismert Ortvay Tivadar családjának sírjait is. Míg 1966-ban még 15 ezer síremléket tartottak itt nyilván, 1976-ra már csak négyezer-ötszáz maradt.
A negyedik Borsmonostor plébániatemploma, az ötödik ismét egy temető, a Szent Rozália Kassáról. A hatodik a máriaradnai kegytemplom és kolostor, a kilencedik Széchenyi István szülőháza Bécsben, a tizedik a felvidéki Csetnek evangélikus temploma lett.
Összességében több mint négyezer objektumával (amelyek többsége önálló adatlap formájában szerepel) a Határeset a legnagyobb határon túli épített emlék-adatbázis. A munka támogatója a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma.
Kapcsolódó cikkeink:
Határeset: jámbor év volt 2015
Nyerő volt Bécs sötét arca - Határeset 2014
