Évről évre hízik nagyobbra a zólyomi Pusztavár
Talán a Garam túlpartján, a völgyben álló várkastély épsége is az oka, de Zólyom korábbi, Pusztavárként ismert szintén királyi erőssége sokáig nem keltette fel a tudomány érdeklődését. A hegy platóján egyébként is csak csekélyebb falak maradtak fenn, azokat is benőtte az erdő, ahogyan az alsóvár maradványai sem voltak különösebben grandiózusak. Bár a 19. század végén, 1889-1890-ben elkezdték feltárni a felsővár lakótornyát és palotáját, a 20. század nagyobbik részében szünetelt a terepi kutatás. Végül 1992-ben Václav Hanuliak régész vezetésével vette kezdetét az a feltárás-sorozat, amely – halála után Ján Beljak, Noémi Beljak-Pažinová és Miloš Čierný vezetésével – tulajdonképpen napjainkban is tart. Egy hatalmas vihar néhány éve valósággal letarolta a hegytetőt, s ezért sokkal bejárhatóbbá vált a vár területe.
„Bár a Pusztavárat a felszínen látható maradványok miatt leginkább középkori emlékként ismeri a nagyközönség, ez a hegyplató már a késő bronzkorban is lakott volt, mi több, jelentős központnak számíthatott” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Noémi Beljak-Pažinova, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem régész professzora, aki már évtizedekkel ezelőtt bekapcsolódott a kutatásba, s jó ideje koordinálja azokat. „Rendkívül nagy területű várról van egyébkét szó, hiszen az alsóvár és a felsővár területe együtt megközelíti a 8 hektárt, ennek megfelelően még a felét sem sikerült megkutatni. Ugyanakkor sor került például a felsővár ciszternájának teljes feltárására, s a benne talált faanyag dendrokronológiai vizsgálata sok új információval szolgált a középkori építéstörténethez. Az ásatás mellett rekonstrukciós munkálatok is zajlanak.”
Jelenlegi ismereteink szerint a bronzkori földvár területén, a felsővárban a 12. században építették az első lakótornyot, majd miután elplanírozták a bronzkori sáncot, kőfallal kerítették el a vár platójának jelentős részét. A plató északi sarkában lévő palotaegyüttest a 13. század második felében kezdték építeni, s az utolsó Árpád-házi királyok idejére épült ki.
„Az eddig feltárt maradványok alapján a maga korában kifejezetten korszerű, fényűző épületegyüttes volt. Azonban feltehetően annyira nehézkes volt mind a felső-, mind az alsóvár megközelíthetősége, hogy I. Lajos már teljesen új várpalotát építtetett magának a Garam túlpartján, a völgyben. A 14. században is ez a vidék volt a magyar királyság egyik leggazdagabb területe, ráadásul viszonylag közel volt Lengyelországhoz, ami 1370-től nagyon fontos volt, hiszen Lajos megörökölte a lengyel trónt is” – tette hozzá Mordovin Maxim régész, az ELTE Régészettudományi Intézetének egyetemi docense. „A felsővár platója egyébként sosem épült be teljesen. A diákokkal már több mint egy évtizede járunk évadról-évadra ide, a mostani munka során a védőfal mellett is javarészt bronzkori leletekre bukkantak a hallgatók. Ugyanakkor rendkívül fontos ez a határon túli kapcsolat és feltárás, már csak a tapasztalatszerzés miatt is.”
A 14. század elején ugyan a királyi hatalom elhagyta a Pusztavárat, azonban a 16. század második felében, a török veszély idején újra katonai használatba vették. Korabeli ábrázolás szerint egy fából ácsolt torony is épült, ennek a nyomát azonban még nem tudták azonosítani a szakemberek. Valószínűleg az egykori lakótornyot alakították át erre a célra, de a 19. századi feltárások ezeket a nyomokat eltüntették.
A zólyomi Pusztavárat évente tízezres nagyságrendű látogató keresi fel. Sajnos ezeknek csak töredéke érkezik Magyarországról.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
