Ezeregyszáz év után győzött Arnulf császár

Augusztus közepén számoltunk be róla, hogy a szokásos évi feltárás vége felé valószínűleg a honfoglaló magyarokkal szövetséges Arnulf keleti frank király és császár palotaépületének maradványaira bukkantak a régészek Zalaváron. A nagyméretű kőépület alapjainak csak egy részét sikerült még feltárni, s ha beigazolódik a szakemberek feltételezése, a lelet valóban tudományos-régészeti szenzáció, hiszen ez az egyetlen kőpalota a Kárpát-medencében a Karoling korból.

Szintén nyáron jelent meg az "Átok ülne a harmadik magyar királyon?" című riportunk, amely Aba Sámuel nemzetségi-királyi központja feltárásának korántsem akadályoktól mentes feltárását mutatta be. A helyzet azóta reményteljesebbnek látszik, hiszen az abasári önkormányzat minden követ megmozgat, hogy a régészek is köveket mozgassanak, vagyis jövőre feltárják és ezt követően bemutassák a csaknem 1000 éves uralkodói központot.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a gorsiumi régészeti parkba tervezett fejlesztésekről szóló cikkünk került. A munka dandárjára, vagyis az új épületek, így a római kori városfal egy szakaszának felépítésére a nyertes pályázatnak hála 2012-ben kerül sor.

Ausztriában magyar a második legnagyobb kripta – ez volt a negyedik legolvasottabb riport 2011-ban a magazinban. Németújváron, a határtól alig néhány kilométerre a ferences templom és kolostor alatti barokk kriptában a Batthyány-család csaknem száz tagja talált végső nyughelyet, amit sok-sok képpel jártunk be be.

Az építkezés utolsó fázisában mutattuk be be februárban a szombathelyi Iseum rekonstruktív bemutatását. Ha nem is júniusban, de augusztusban megnyílt az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház, vagyis a dunántúli város Rómája. Az egykori Ízisz szentély építését korábban bemutató cikkünk egyébként tavaly is az első tízben végzett.

Más országban ünnepelték volna, nálunk gondot okozott, hogy Győrben a Dunakapu téren páratlan épségben tárták fel a szakemberek a 16. századi reneszánsz erődítmény, „Európa védőpajzsa” falait. A fejtörést az okozta, hogy az önkormányzat az eredeti tervek szerint mélygarázst akart építeni a területen. Az erődmaradvány sorsáról – tudomásunk szerint – még most sem született döntés.

A hetedik legolvasottabb riport a közelmúltba, a hidegháború korszakába kalauzolt. A csepeli Csillagtelepen teljes épségben, berendezésével együtt maradt fenn – és remélhetőleg hamarosan múzeumként lesz látogatható a hatvanas évek elején épített vezetési pont, vagyis föld alatti bunker, amelyben a kerület vezetői – reményük szerint – átvészelték volna az elkerülhetetlen atomháborút.

Egy előkerült székesegyház, amely nem is veszett el. Az 1880-as években folytatott részleges feltárás óta tudjuk, hogy Nagyvárad középkori székesegyháza hol terül el a jelenlegi várudvar alatt, így szakértőnket nem lepte meg néhány kő ismételt felbukkanása. Szent László és Luxemburgi Zsigmond temetkezési helye a mai napi feltáratlan egészében.

Az első magyar a purgatóriumban – a szlovákiai Zselízen megdöbbentő freskót láthatunk a Szent Jakab templom szentélyében. Becsei Vesszős György azonos lenne azzal a magyar lovaggal, aki a pokol kapujában, az írországi Szent Patrik barlangban elsőként járt a Kárpát-medencéből? Ezt igyekeztünk kideríteni a riportban.

Egy ciszterci templom, amely részben a 82-es főút alatt fekszik. Zircen augusztusban tárták fel a kora gótikus templom egy részét, valamint a hozzá csatlakozó hajdani kolostor kerengőjét a szakemberek. A virtuális rekonstrukciónak hála azonban láthatjuk, milyen lehetett teljes pompájában a III. Béla alapította apátság.

A népszerűség persze nem minden, akad még bőséggel olvasni való az archívumban, hiszen 2011-ban csaknem százharminc cikk és riport jelent meg. Jó böngészést és persze Boldog Új Évet kívánunk minden olvasónknak!

Nekünk Mohács kellett! - legnépszerűbb cikkeink 2010-ben

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA