Rejtélyes belbudai holttestek éve volt 2016

A Csalogány utca 43. szám különös jelentősége, hogy korábban nem építették be az utcafronttól távolabb eső részét, ott egy belső udvar, kert volt az újkorban. Így nem csak közép- és török kori leleteket találtak a még most is folyó ásatáson a régészek, de több temetkezést is. Olyan sírokat, amelyeket meglehetősen sietve áshattak, a halottak egy része nem is a hátán, hanem a hasán feküdt, meglehetősen rendetlenül eltemetve. Két eltemetett a második világháborúban elhunyt magyar katona lehetett, erre a kabátgombjaikból következtettek. Sajnos dögcédulára, amely segített volna az azonosításukban, nem bukkantak rá, s mindkettőnek hiányzott a koponyája. Voltak polgári áldozatok is, például egy arccal lefelé elföldelt nő. Az ásatásvezető régész arra készül, hogy kiderítsék: hogyan, miért alakult ki a telek hátuljában ez a rögtönzött, illegális temető. Még az is elképzelhető, hogy valamilyen egészségügyi intézmény, kórházi részleg beköltözött ide a második világháborús ostrom idején. Akár szemtanút is találhatnak a környéken élő idősebb lakosok között. Volt olyan sírhely is, amiből hiányzott a holttest, vagyis csak ideiglenesen temették itt el, s később nyilván a családja kihantolta és elszállította a maradványait. A Csalogány utcai feltárás jelenleg is tart a telek nagysága miatt.

A második legolvasottabb cikkünk szintén egy budapesti ásatásról szólt, csak éppen a pesti oldalon. A Nagyvásárcsarnok melletti telken egy középkori település nyomaira bukkantak, s mint kiderült, annak megszűnése után, jókora időbeli kihagyással a 17. században, még a török korban néhány évtizeden át működő temetőt létesítettek a területen. A temetkezések többsége koporsós, (sajnos a sírok tájolása nem volt egységes) a sírok több rétegben egymás fölött kerültek elő. A temető létesítésekor valószínűleg mit sem tudtak a korábban itt álló középkori faluról. Tudniuk kellett viszont a temetőről azoknak, akik a 19. század elején egy épületet emeltek a telken, hiszen az alapozáskor több sírt is érintettek, kettévágtak. Ez az épület csak néhány évtizedig állhatott, elbontása után a telek beépítetlen maradt. Egészen a tavalyi feltárásig, ami éppen azért valósult meg, mert a szomszédos telekre tervezett szállodához mélygarázst akartak építeni a helyszínen.

A harmadik legnépszerűbb írásunk szintén egy feltárásról számolt be, ám az nem a fővárosban, hanem Esztergomban folyt novemberben. Az egykori Kovácsi falu nagyméretű templomának maradványai nagyrészt a vasúti töltés alatt vannak, így a szakemberek csak a nyugati oldalát tudták feltárni. A templom már Szent István korában itt állt, de lehet, hogy ekkor még nem három, hanem egyhajós épület volt, s csak később bővítették, s egészítették ki a nyugati toronypárral. Nem derült ki, hogy a bővítésre mikor került sor, az azonban biztos, hogy a már háromhajós, Szent János evangelistának szentelt templom is román kori, talán még szintén 11. századi alkotás. Kovácsi lakói egyébként feltehetően tehetősek voltak, erre utal ennek a templomnak a mérete, illetve az, hogy ezen kívül még két templom állt a település területén. Esztergomban a feltárásra azért került sor, mert egy utat akartak elvezetni éppen a templom töltés alól „kilógó” része felett. Az eddigi eredményeknek hála letettek a szándékukról, sőt az önkormányzat a munka feltárást és az alapfalak bemutatását szorgalmazza.

A dobogóról ugyan éppen lemaradt, de negyedik legolvasottabb cikkünk az abasári Bolt-tetőn lévő 11. századi maradványok, az egykori rotunda és a hozzá kapcsolódó feltehetően palotaegyüttes szomorú sorsáról szólt. Bár a korszakból ilyen érintetlen királyi központot Magyarország területén nem ismerünk, feltárásának és bemutatásának lehetősége fél évtized alatt sem érte el a döntéshozók ingerküszöbét.

Az ötödik helyen a Visszakapná Kaposvár a vára emlékét című írásunk került. Nem csupán az idő pusztítása miatt tűnt el: a török óta szinte minden korszak elvett belőle valamit, legutóbb pedig, miután az önkormányzat birtokába jutott a terület, 2015-ben, a terület rendezése során a markoló kiemelt egy darabot a vár egyetlen korábban még látható eleméből, egy félköríves rondellából is. A műemlékem.hu-nak nyilatkozó régész szakértőink úgy vélték, hogy egyértelműen középkori az egy tömbben kifordított téglafalazat. Az önkormányzat mindenesetre szeretné helyrehozni a hibát, azt tervezik, hogy elvégzik a korábban elmaradt feltárásokat és a helyszínen egy parkban tennék megismerhetővé a város egykori várát.

További legnépszerűbb cikkeink:

6. Megfejtik a Baradlába temetettek DNS-ét

7. Menesztették a Forster Központ elnökét

8. Szedd magad a bronzkort!

9. Főurak, kripták, mauzóleumok

10. Vár, amit kettészel a határ

Magazinunk minden cikke

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA