Ezerhétszáz éve is nevettek a császáron
Júniusban nyílt meg a Szent Márton év keretében a koncepciójában eddig páratlan magyarországi kiállítás, amely két helyszínen, Pannonhalmán és Szombathelyen mutatta, mutatja be az érdeklődőknek Szent Márton életének korát, illetve hatását a kereszténységre. A híres köpenyhez hasonlóan kettévágott kiállítás pannonhalmi fele már szeptemberben bezárt, azonban az Iseum Savariensében, Szent Márton szülővárosában még november 30-ig megtekinthető az a tárlat, amely a 4. század világával, az egymás mellett élő vallásokkal, a kereszténység rohamos térhódításával ismerteti meg a látogatót.
Elsőre furcsának tűnhet, hogy Szent Márton éppen egy hajdani pogány szentélyben, Ízisz istennő templomában mutatják be, de egyrészt a korszakból keresztény templom nem maradt fenn Szombathely területén, másrészt pedig a tárlat éppen abba a korba kalauzol, amikor a különböző vallások egy időben voltak jelen a Római Birodalom területén. Hogy ez mennyire volt békés egymás mellett élés, nem tudjuk, mindenesetre a korszakból ismertek elrejtett pogány kultuszokhoz kötődő tárgyak, vagyis voltak, akik a jobb időkre várva elástak számukra fontos emlékeket, oltárokat, csengettyűket. Scarbantia (Sopron) esetében pedig felmerült, hogy a Triász-templomot és az ottani márványszobrokat esetleg szándékosan rongálták meg a korábbi üldöztetésért törleszteni kívánó keresztények.
Szent Márton születésének és gyermekkorának idején azonban a kereszténység még éppen csak megtette az első lépéseket, hogy államvallássá váljon. Az Iseum állandó kiállításában így az Ízisz-kultuszból apró lépésekkel haladunk a keresztény világ felé, miközben pogány istenszobrokat éppúgy láthatunk, mint menórával díszített mécsest. A 4. század ókeresztény világának tárgyi anyaga meglehetősen szegényes, így szerencsére olyan profán kiállítási darab is megjelenik a kiállításban, mint a tetrarchák (a négy társcsászár) karikatúra-szerű ábrázolása egy agyagtáblán, ami figyelmeztet rá, hogy a korszakban is éltek olyanok, akik egészséges távolságtartással és kritikával szemlélték a mindenkori hatalmat.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
A tárlaton olyan tárgy, ami személyesen is köthető Szent Mártonhoz (esetleg a kezében tarthatta), természetesen nem szerepelhet, már csak azért sem, mert még kisgyermekként elköltözött vele katona apja Savariából (a Márton név maga is Mars hadistenből ered, vagyis az apja nem volt túl fantáziadús a névadáskor). Születésének emléke azonban eleven hagyományként élt tovább az elkövetkező századokban, maga Nagy Károly frank uralkodó (későbbi császár) is azért ejtette útba csaknem öt évszázaddal később Savariát az avarok elleni hadjárata során, mert látni akarta, hogy Márton hol született.
Az Iseum Savariense kiállítása tehát november végén bezár, ám emlékeztetőül megmarad a remek katalógus, amely a pannonhalmi és a szombathelyi tárlat anyagán kívül valóban hiánypótló tanulmányokat közöl a korszakból. A Szent Márton és Pannónia című kötet a Kárpát-medence egy meglehetősen kevéssé ismert korszakával ismertet meg Tóth Endre, Vida Tivadar és Takács Imre szerkesztésében.
Kapcsolódó cikkünk:
A szombathelyi Iseum a műemlékem.hu adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Egy évtizeddel ezelőtt nyitotta meg a kapuját a látogatók előtt az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Szombathelyen. Az egykori római birodalom harmadik legnagyobb ismert Isis-szentélyét is bemutató múzeum azóta a határon túl is ismert lett.