Tíz éves az Iseum
Az egykori Savaria városát légiósok és családjaik számára alapították a Kr. u. 1. század közepén Claudius uralkodása alatt. A település mind nagyobb jelentőségre tett szert a Birodalmon belül, Felső-Pannónia vallási központja lett – keresztülfutott rajta, éppen a később épült Iseum előtt az egykori Borostyánkő-út, az egyik legfontosabb, távolsági kereskedelmi útvonal, ami gazdaságilag is serkentette a település fejlődését.
Az egyiptomi eredetű misztérium-vallás, az Ízisz-tisztelet első szentélyét már az 1. század második felében felépítették, majd környezetével együtt többször kibővítették. Az Ízisz-szentély környezetében más vallások is építettek szentélyeket, így a 3. századra már egy egész szentély-körzet alakult ki – nemcsak azért, mert Savaria Pannonia vallási központja volt, itt helyezkedett el a császárkultusz központja, hanem többek között szerepet játszhatott ebbe, hogy ezek az istenek oltalma alatt lévő áldozati- és tiszteleti helyek vámmentes területnek számítottak, ami különösen gyümölcsöző lehetett a Borostyánkő-út mentén, a város kapujában.
A pogány szentélyek végét a kereszténység elterjedése jelentette a 4. század első harmadában. Hamarosan lebontották őket, s egészen a múlt században elkezdett feltárásokig semmi sem emlékeztetett egykori létükre. Az egészben, vagy részben feltárt szentélyek közül egyedül az Iseumot mutatták be már a hatvanas években rekonstrukció formájában. A később folytatódó feltárások még sok adatot szolgáltattak, így erről az építményről az ezredforduló utáni években már tudni lehetett, hogy pontatlan, ráadásul az állapota is leromlott. Ekkor döntött a város egy új bemutatóhely létrehozásáról.
„A koncepció lényege, hogy messziről érzékelni tudja a látogató az egykori Ízisz-szentély tömegét, azonban közelebb érve világosan látja, hogy nem római kori épületről van szó. Az eredeti kváderköves építkezés helyett kőlapokkal csomagoltuk be az épület vázát, amely technológia nyilvánvalóan nem létezhetett még az ókorban” - mondta el az együttest tervező Mezős Tamás építész még a kivitelezési munkálatok során 2010 őszén a Műemlékem.hu Magazinnak.
Az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház az állandó kiállításával végül 2011 augusztusában nyitotta meg kapuit. Az elmúlt évtizedben több sikeres időszaki kiállítást is rendeztek, így nem csak a város kulturális életében töltenek be fontos szerepet, de országosan, sőt nemzetközi szinten is ismertek lettek. Egy most kezdődő projekt keretében pedig az épületegyüttes környezetét fogják részben kutatni, részben a korábbi eredményeket összegezni, így néhány év múlva feltehetően sokkal többet tudunk majd az antik szentély-körzetről.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Két hete maradt annak, aki az Iseum Savariensében meg akar ismerkedni a korral, amelyben Szent Márton megszületett. 
Március 5-én ünnepli állandó kiállítása megnyitásának második évfordulóját a szombathelyi Iseum. 
A szombathelyi Iseum, az Óbudai Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai József emlékház örülhetett leginkább az idei a Múzeumok Majálisán. 
Hátravannak még a belsőépítészeti munkák, majd a kiállítás berendezése – ezután nyithatja meg a kapuját a szombathelyi Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház. 
Ugyan a hivatalos átadásra még várni kell, csaknem elkészült a szombathelyi Iseum rekonstruktív bemutatása. A megszokott térdig érő falak helyett valódi római látványt kap az érdeklődő. 
Elkezdődött az építkezés, így jövő nyáron talán már látható lesz az Iseum rekonstrukív bemutatása Szombathelyen. Az Ízisz-kultusz szentélye távolról szemlélve római korinak tűnik majd, közelről azonban észrevehető lesz, hogy modern technikájú újraépítés.