Zalavár: közeleg az ezredév

A Pozsonyi Évkönyvek szerint 1019-ben templomot szenteltek fel Szent Adorján tiszteletére Zalaváron, ami a bencés apátság alapítását is jelenti. Ám míg a magyar egyháztörténet számára az ország többi részén ez az időszak, a 11. század eleje a semmiből történő alapításokat jelenti, az egykori Mosaburgban csupán a megújulás, egy új korszak kezdete volt.

„Bár a kereszténység ekkor már csaknem két évszázada Zalavár mindennapjainak része volt, a bencések megjelenésével, illetve az ispánsági központ kiépítésével újabb virágzó korszak köszöntött a településre. Az évfordulóra való felkészülést már most el kellene kezdeni, hiszen ez részben meghatározná az eljövendő évek kutatásainak az irányát is” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze, aki Szőke Béla Miklóssal, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársával évek óta feltárásokat végez a területen.

Zalavár, korábbi nevén Mosaburg története a 840-es években kezdődött, miután a morva fejedelemségben kegyvesztetté vált, s így menekülésre kényszerült Pribina hűbérbirtokként megkapta a területet a Keleti-Frank állam uralkodójától, Német Lajostól, és itt építette ki az alsó-pannóniai térség hatalmi központját. A nagy építkezések első időszaka a 840-850-es évekre tehető, amikor három templom is épült a félszigeten: az első egy fatemplom volt, amely baptisztériumként működött, külön kúttal a keresztelésekhez. Ezzel egy tengelyben kő-fachwerk-technikával épült fel a Hadrianus mártír zarándoktemplom, odébb pedig Pribina, majd fia Kocel magánegyháza, a Mária-templom. 

A zarándoktemplom alaprajza ma a várszigeti emlékhely leglátványosabb eleme. Nem a valódi falakat látjuk, azokat szinte az utolsó kőig elhordták, a 15 évvel ezelőtti bemutatáskor a feltárt alapokat töltötték fel ismét. Ez a templom volt a település fejlődése szempontjából a legfontosabb, hiszen az itteni alapításokat koordináló salzburgi érsek püspökséget szeretett volna alapítani Zalaváron, amely a pannóniai térítések és egyházszervezet központja lett volna. A szándékot, mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Cirill és Metód megjelenése döntötte romba.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

A pannóniai püspökség terve kútba esett hát, ám a település felődése töretlen maradt: a 9. század végén Arnulf császár időzött többször is itt, amelyet oklevelet bizonyítanak. Vélhetően a számára épült az az a palota, amelyet 2011-ben találtak meg és azonosítottak a kutatók. A frank uralkodó 899-ben bekövetkezett haláláig az időközben a Duna keleti oldalán megjelent honfoglaló magyarok nem keltek át erre a részre. Bár a honfoglalás során a vagyonosabb és előkelőbb családok vélhetően elmenekültek, a lakosság egy része helyben maradt. Az ispánsági központ megalapítására már az államszervezés során került sor, ekkor a korábbi városból kerítettek el egy területet. A korábbi Mária-templomot a 11. század elején újították fel – akkor bontották le a statikailag sérült palotát, köveit vélhetően felhasználva az építkezéshez, amelyet Szent Adorján tiszteletére szenteltek és az ekkor alapított bencés apátság temploma lett.

„Ha méltóképpen meg akarunk emlékezni az ezeréves évfordulóról, a következő években ennek az apátsági templomnak a feltárására kell koncentrálnunk. Ez rész a terület déli sarka, ám tudományos szempontból legalább ilyen érdekes a nyugatra eső földsáv, ami kívül esik az Árpád-kori ispánsági erődítésen. Elképzelhető, hogy azért nem terjeszkedett erre az ispánsági központ, mert akkor még épület állt a helyszínen” - jelentette ki Szőke Béla Miklós.

A kutatók várják, milyen tervei vannak a terület tulajdonosának, a zalavári önkormányzatnak, vagy a megyének az apátság alapításának megünneplésére.

Elveszett és megtalált középkor - riport a 2014-es ásatási idény eredményeiről a Közkincs-keresőben

Kapcsolódó cikkeink:

Karoling-kori palotát találtak Zalaváron

Zalavár: a háborúkat túlélte, de a békét nem

A zalavári romterület a műemlékem.hu adatbázisában

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA