azonosító:

11491

törzsszám:

11136

szélesség (lat):

N 48° 13,087'

hosszúság (lon):

E 20° 17,586'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Középület

eredeti főtípus:

sportlétesítmény

eredeti típus:

uszoda

eredeti altípus:

fedett uszoda

jelenlegi kategória:

Középület

jelenlegi főtípus:

sportlétesítmény

jelenlegi típus:

uszoda

jelenlegi altípus:

fedett uszoda

megye:

Borsod-Abaúj-Zemplén

helység:

cím:

helyrajzi szám:

11072/1/B

település KSH kódja:

14492

földhivatal:

Ózd Körzeti Földhivatal

állapot:

Pusztuló

rövid leírás:

A Törzsgyár területén, annak D-Ny-i részén található épület. Az építmény eredetileg két részből állt: a kétemeletes, manzárdtetős közfürdőből, illetve az egyszintes nyeregtetős uszodából. 1978-ban, a nagyszabású átalakítási munkák során a fürdőtömb jelentős részét elbontották, és a megmaradt részt lapostetővel zárták le. A fürdő-tömb pincéjében található a gépészet, földszintjén volt eredetileg a törökfürdő - ma előcsarnok -, emeletén pedig a kádfürdős részleg - ma öltöző. Az uszodatér 25 méteres, négysávos medencét foglal magába. Az eredeti - rizalit- és pillérosztással tagolt tégla - homlokzati kialakítást őrzi az uszodatömb, melynek falában színes üvegezésű csarnokablakok találhatók. A belső teret a csúcsíves álmennyezet gazdagítja. Az ózdi fürdőépület volt Magyarország első vidéki fedett uszodája.

külső leírás:

1. Telepítés
Az Ózdi Gyári Uszoda (Fürdő) épülete a századfordulós Ózd központját képező Acélgyár közvetlen szomszédságába települt, amely terület mára már a kiterjeszkedett Törzsgyár része lett. A gyárterület kerítéssel körülvett, zárt ipari terület, így az uszoda középület-mivolta meglehetősen idegenné vált időközben a saját környezetében. Az eredeti és az átalakított épület bejárata is keleti, a Finomhengermű felé néz. Az egykori bejárat előtt fákkal szegélyezett bevezető út volt.
Az épületegyüttes közvetlen környezete megváltozott, reprezentatív jellegét elvesztette. A legnagyobb változást azonban a már említett tágabb környezeti változás jelentette, azaz az uszoda területének a gyárterületbe való beolvadása.
2. Tömegalakítás
Az Uszoda (Fürdő) tömege eredetileg két markánsan elkülönülő tömegből állt: az összetett tömegű és funkciójú, fürdő-tömbből és az egyszerűbb szerkesztésű uszodatérből. Mindkét épületrész szimmetrikus elrendezésű és alápincézett volt.
A fürdőépület középső része kétszintes manzárdtetős, attikafalas építmény volt, középen íves üvegtetővel fedett medencetérrel. A főépületet két oldalról szintén egyszintes öltözőblokkok fogták közre. A főépület kéttengelyes bejárati középrizalitja és a sarokrizalitok két-kéttengelyes épületrészt fognak közre. Az öltözők pedig három-háromtengelyes, eredetileg terasztetővel záródó, később nyeregtetős épületrészek voltak. Az uszodatér nyolc-, illetve négytengelyes volt. A terveken még csonka nyeregtetővel szerepelt, de már az 1906-os fotón - és jelenleg is - oromfallal záródó, attikafalas tömeg látható.
Az épülettömeget gazdagította a bejárat előtti, magas épített korláttal szegélyezett előlépcső.
A fürdőépület öltözőit 1978-ban teljesen elbontották, a fő épületrészből pedig csak a hátsó, az uszodatér felé eső traktus maradt meg. Az eredeti fedélszéket erről a részről is elbontották, jelenleg itt lapostetővel zárul az épület. A tetőből egy gépészeti felépítmény emelkedik ki.
Az épülettömeg eredeti megjelenését - az átalakításon túl - még a hozzáépített toldaléképítmények is megváltoztatták.

Homlokzati kialakítás
Az eredeti homlokzat nagy része a '70-es évekbeli átalakításkor megsemmisült. Eredetileg látszó téglahomlokzata volt az épületnek, tégla rizalit- és pillérosztással. A díszes neobarokk fürdő főhomlokzata 3-2-2-2-3 tengellyel, és C-B-A-B-C ritmussal épült. Az íves záródású nyílásokat körbefutotta a színezett osztópárkány. A téglapillérek is világosabb színezést kaptak. A kiugró bejárati rizalitot markáns attikafal zárta le. A tetőt míves padlásbevilágító ablakok díszítették. A bejárati kupola tetejére nagy méretű tetődíszt terveztek. Az öltözői részeken lévő ablakok pillérek közötti, színes üvegezésű csarnokablakok voltak. Sarkaikat a bejárati attikafallal rokon kőbábuk díszítették. Az uszodatér falainak megjelenése ezzel megegyező volt. A hátsó oromfalat a pillérek túlfuttatásával osztották és díszítették
A bejárati tömb megjelenése sajnos igen szegényes, csak nyomokban őrizte meg az eredeti elképzeléseket. A bejárati homlokzaton lévő nyílások többnyire az egykori épület belső nyílásai, melyekbe acélszerkezetű, hőszigetelt üvegezésű egyszárnyú nyílászárók, valamint kopilitüvegezés került. Az új bejárati tömbre vakolat került, de az uszodatömb látszó téglahomlokzatát is többnyire bevakolták, illetve lefestették.

állapot leírása:

Az épület állaga megromlott, sürgős felújítást kíván. Az átalakított, felújított részletek leírását a II.3.a. pont tartalmazza bővebben (kiemelendő: az épület bejárati tömbje jelentős átalakításokon esett át).
A sürgősen felújításra szoruló területek:
- az épületkomplexum épületgépészete (uszodatechnika, fűtési rendszer)
- medence (szigetelések)
- esővíz-elvezetési rendszer (tető, csatornák)
- nyílászárók
- épületvillamosság