azonosító:

11492

törzsszám:

11137

szélesség (lat):

N 48° 13,250'

hosszúság (lon):

E 20° 17,524'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Ipari műemlék

eredeti főtípus:

egyéb ipari építmény

megye:

Borsod-Abaúj-Zemplén

helység:

cím:

helyrajzi szám:

11020/C, 11020/D

település KSH kódja:

14492

földhivatal:

Ózd Körzeti Földhivatal

állapot:

Vegyes

rövid leírás:

A Törzsgyár területén, annak É-Ny-i részében álló épületegyüttes. A gyártási technológia folyamatának megfelelően a központi épületsor Ny-i végében található az örlőtelep (hrsz.: 11246), K-i felében a kemenceház (hrsz.:11250), a kettő között pedig a présház. Ezt a főépületet D-i, Ny-i és É-i oldalról nyitott színek, raktárak, műhely veszik körül. Az örlőüzem három-, illetve egyemeletes, tagolt tömegű, vakolt téglaarchitektúrás, nyeregtetős épület. A kemenceház két emeletes, tagolt tömegű, nyeregtetős épület, pillérvázas szerkezetet mutató homlokzati tagolással. Az épületek egyes berendezési tárgyai jelentős ipartörténeti értéket képviselnek. A faszerkezetű, fali(vörös)tégla-gyár Magyarországon elsőként, 1893-ban épült Jendech Alajos vállalkozó által. 1898-ban az RMST Vasmű Rt megvásárolta a téglagyárat. 1909-ben a régi faépületek helyén téglaépületet emeltek, és a falitégla-gyártásról a tűzálló-samottégla-gyártásra álltak át.

külső leírás:

1. Telepítés
Az Ózdi Téglagyár épülete a századfordulós Ózd központját képező Törzsgyár észak-nyugati részébe települt. A gyárterület kerítéssel körülvett, zárt ipari terület, egyfajta zárvány a várostestben. A Téglagyár környezete is tisztán ipari jellegű volt és az mindmáig. Az építmény funkciója nem tartozott szorosan a Vasgyár profiljába, így a lineárisan szervezett gyártási folyamatokat kiszolgáló épületek egyik szélső darabja lett. Észak-Nyugatra tőle már csak raktárak voltak, Keletre pedig a gyári tó (később a téglagyári kazánház is), Délről és északról saját raktáraik, szárítószíneik műhelyeik vették - és veszik ma is - közre. Déli homlokzata mentén húzódó útról lehet megközelíteni, jelenlegi bejáratai a két fő épületrészt összekötő nyitott-fedett térből nyílnak. Nyugati részében található az őrlőüzem, középen a présház, keleti felében pedig a kemenceház és szárító.
Az épület környezete jelenleg igen elhanyagolt, a megközelítési útvonal minősége is rossz. A rendezési tervek között szerepel azonban a Törzsgyárat K-Ny-i irányban átszelő út, amely közvetlenül a Téglagyár déli raktársávjai mentén haladna el.
2. Tömegalakítás
A Téglagyár komplexuma két fő épületből áll: az egy és háromemeletes őrlőüzemből valamint a kétemeletes kemence- és szárítóházból. Az épületrészek alápincézettek. A kettő közé épült egy egyszintes présépület és egy nyitott-fedett szín. Toldaléképítmények találhatók a déli, a nyugati és az északi oldalon is - az első kettő nyitott színként, a harmadik géphelyiségként működik. Az építményrészek csüngő-ereszes nyeregtetővel fedettek Az öt- és háromszintes tömegek tetőzetét gerincbevilágítók magasítják meg. (Az 1909-es terveken még az őrlőüzem fölött másfajta felépítmény volt.) Az épületrészek tömegei többnyire tagolatlanok, a monotonitást csak - az ipari építészetre jellemző - a szerkezeti rasztert megmutató falpillér és párkányosztás oldja. Az egyetlen kiemelt rizalit a körkemence középtengelyében van. Az épületegyütteshez tartoznak még az emblematikus épülettömegek: a kemencék kéményei. A keleti kémény valószínűleg eredeti, már a korabeli terveken is ezen a helyen - az épület hossztengelyében - szerepel. A két fő épület közötti kémény viszont a présépület beépülésekor északabbra került át.

Homlokzati kialakítás:
Az épületrészek tagozását és díszítését a homlokzatra kirajzolódó szerkezeti rend (a pillér-raszter és a födémek) adja. Az épület-egységek önmagukban nézve tengelyesen szimmetrikusak. Az őrlő-telep hosszhomlokzata teljesen homogén osztású (egy-, illetve háromemeletes részekkel). A körkemence kétemeletes épülete 13 tengelyes, melynek tengelyében egy timpanonnal lezárt épület-rizalit áll. Homlokzatának ritmusa: A-B-C-B-B-C-D-C-B-B-C-B-A, 2(1)-2-1-2-2-1-2-1-2-2-1-2(1) tengelyekkel. A boglyakemence épületének ritmusa: A-A-B-C-B-A-A, 2-2-1-1-1-2-2 tengelyekkel. Véghomlokzata A-A-B-A-A ritmusú, 2-2-2(1)-2-2 tengelyekkel. Az eredeti hossz- és véghomlokzaton található bejáratokat jelenleg nem használják. A hossz-és véghomlokzatok fölszintje fölött erőteljes, téglatagozatos osztópárkány húzódik.
Anyaghasználatát tekintve: a pillérek és az osztópárkányok látszó tégla, a közbenső mezők (az 1905-ös tervrajz szerint törtfehér) vakolt felületűek voltak, lábazata pedig terméskő. Az eredeti anyaghasználat az őrlő-üzem felújítása során átalakult: a látszó tégla felületek terrakotta színű vakolatot kaptak, a falmezők pedig sárga színt. A kemenceház épületénél még látható az eredeti kialakítás szerinti tégla-vakolat architektúra, de a vakolt felületek mállottak, a téglafelületek pedig sérültek. Az őrlőüzem véghomlokzata elé, illetve a hosszhomlokzatok egyes részeihez toldalékok épültek, amelyek (bár technológiailag több helyen indokoltak) megbontják az egységes homlokzati rendet.
Az örlő-üzem és a kemenceház közé épült présépület architektúrája egyrészt különbözik a szomszédos épületektől: hiányoznak a függőleges osztások, illetve lyuk-szerű nyílások helyett szalag-nyílásokat alkalmaztak, ugyanakkor követi is azokat: az ereszmagasság megválasztásával, erőteljes osztópárkány használatával.

állapot leírása:

Az épület felújítást kíván. Az átalakított, felújított részletek leírását a II.3.a. pont tartalmazza bővebben.
A sürgősen felújításra szoruló területek:
- a pince (víztelenítés)
- esővíz-elvezetési rendszer (tető, csatornák)
- a kemenceház homlokzata
- nyílászárók