Árpádházi Szent Erzsébet templom
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 47,035'
Hosszúság (lon):
E 23° 39,256'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
A Kolozsvárról kelet felé kivezető 1C főút (Strada Traian Vuia) D-i oldalán, a Strada Dobroge sarkán
Egyéb adat:
A település ma Kolozsvár K-i városrésze
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű, magyar falu templomáról az első írott források a 14. századból maradtak fenn. Magát a templomot a tatárjárás után építették, patrónusa Árpádházi Szent Erzsébet. A 15. században gótikus stílusban átépítik, bővítik, így többek között új szentélyt kap. A reformáció idején megszerzik a reformátusok, de 1724 óta ismét a katolikusoké. 1838-as átépítése során külseje jelentősen megváltozik.
A templomot kőfal veszi körül, ezen át belépve jutunk a keletelt, egy hajós, nyugati tornyos épülethez. A szentély a nyolcszög három oldalával záródik, egykori keresztboltozatának bordáit a 19. századi átépítés során lefaragták. Szerencsésebb sorsa van két gótikus, mérműves ablakának, melyet meghagytak az átalakítók. Középkori eredetű még a szentély déli falának ülőfülkéje és a hajó déli oldalában található íves, pálcatagos – ma már befalazott – ajtó,valamint a szintén a déli falban lévő címerpajzsos sírkövek.
A torony a 19. században épült a templomhoz, gúlasisakkal záródik. Két harangja szintén a 19. századból való. A templomhoz északról sekrestye csatlakozik.
Az épület leírása Istvánfi Gyula – Veöreös András: Erdélyi római katolikus templomok. Veszendő templomaink II., Budapest, 2002. alapján készült.
A templomot kőfal veszi körül, ezen át belépve jutunk a keletelt, egy hajós, nyugati tornyos épülethez. A szentély a nyolcszög három oldalával záródik, egykori keresztboltozatának bordáit a 19. századi átépítés során lefaragták. Szerencsésebb sorsa van két gótikus, mérműves ablakának, melyet meghagytak az átalakítók. Középkori eredetű még a szentély déli falának ülőfülkéje és a hajó déli oldalában található íves, pálcatagos – ma már befalazott – ajtó,valamint a szintén a déli falban lévő címerpajzsos sírkövek.
A torony a 19. században épült a templomhoz, gúlasisakkal záródik. Két harangja szintén a 19. századból való. A templomhoz északról sekrestye csatlakozik.
Az épület leírása Istvánfi Gyula – Veöreös András: Erdélyi római katolikus templomok. Veszendő templomaink II., Budapest, 2002. alapján készült.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-02-17 10:59:05
Közeli objektumok
Honvéd vértanú emlékmű (0.953 km)
Alsóvárosi református (Kétágú-) templom (4.458 km)
Villa (4.556 km)
Folyovits-villa (4.574 km)
Nemzeti Színház (4.586 km)
Ortodox katedrális (4.604 km)
Szabók tornya (4.658 km)
Késő középkori városerődítés maradványai (4.668 km)
Kereskedelmi és Iparkamara (4.670 km)
Pap-ház (4.719 km)

