Megújulásunk támogatója:  

Bánffy kastély

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 54,607'
Hosszúság (lon):
E 23° 48,666'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Bonchida
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Bánffy család középkori eredetű, reneszánsz és barokk építésű kastélya Bonchidán a maga nemében a legnagyobb szabásúnak számított Erdélyben. A család főkormányzói ágának utolsó sarja, gróf Bánffy József (1770 k.–1858), a zárkózott agglegény úgyszólván élete végéig nem mozdult ki Bonchidáról, és egyre újabb (többségében megvalósulatlan) terveket készíttetett különféle építészekkel kastélya bővítésére, átalakítására. A főépület nyugati szárnyának és – a jelek szerint – a közeli konyhaépületnek a kibővítését Kagerbauer Antal kolozsvári építész tervei szerint el is végezték. Időpontjára nézve a 19. századból két dokumentum ismert. Az egyik báró Podmaniczky Frigyes visszaemlékezése, aki életének 1844 és 1850 közötti szakaszában járt a bonchidai kastélyban és ezzel kapcsolatban írta: „Tulajdonosa lakának legnagyobb részét eléggé ízlésteljesen s stylszerűleg éppen akkorájt újította meg […]” A másik az átépített szárny képét is közlő Vasárnapi Újság 1887-ből, amely a következőt rögzíti: „A képen látható csúcsíves homlokzatot e század első felében gr. Bánffy József építtette.” A fenti megjegyzéseket, továbbá az épületszárny stílusát és a körülményeket figyelembe véve az építést – Biró Józseffel egyetértve – az 1844 és 1850 közötti évekre tesszük.

A kastélyegyüttes négy sarkobástyás főépülete nyugati (csonka) szárnyának külső, park felé néző homlokzatát érintette a Kagerbauer-féle átépítés. Tulajdonképpen csekély traktusmélységű, kulisszaszerű, széles verandát magába foglaló előrész, továbbá zárt sarokerkély épült hozzá, ezenkívül a bővítés által nem érintett homlokzatszakaszokon az ablakok – beleértve a bal oldali kerek sarokbástyát is – az új rész formáival egységes kialakítást nyertek. Ily módon a homlokzat meghatározó eleme lett a lizéna-, illetve fiálé-párral közrefogott, óriási méretű, nyitott veranda az emeleten, melynek háromszögoromzattal koronázott szamárhátívét összetett öntöttvas mérmű töltötte ki. (Ezt 1935-ben jellegtelen, neogótikus zárt verandává építették át.) A veranda a wörlitzi Gotisches Haus (G. Ch. Hesekiel, 1773- 86) nagy középablakát idézte, de formája még fantasztikusabb, mérete túldimenzionáltabb volt annál; az erdélyi–magyarországi, romantikus ihletésű középkor-kultusz korai és elsőrendű példája. Az emeleti veranda alatt a földszintnek két csúcsíves nyílás ad szerényebb léptéket. Kétoldalt a földszinti ablakok csúcsíves, az emeleti ablakok egyenes záródását egyszerűbb mérmű tölti ki. A homlokzat jobb szélén mint egy kis sarokbástya nyolcszög alaprajzú, fogazott pártázatú zárerkély áll ugyancsak nyolszögű pilléren.

A délnyugati bástyához kapcsolódik a – régi fal felhasználásával épült – földszintes, csúcsíves nyílású konyhaszárny. Parkra néző homlokzatának közepéhez magas, hasáb formájú óratorony illeszkedik. Ennek tagolása változatos: földszinti sarkait támpillérek erősítik, első emelete fölött ívsoron ülő lőréses mellvéd húzódik. a mellvéd fölött nagy, csúcsíves ablak, majd maga a kerek óra, e fölött hármas csúcsíves ablak következik, hogy az építményt erőteljes gyámokkal alátámasztott újabb, de kisebb mellvéd zárja le. Az 1844 és 1850 között épült, illetve kibővített két szárny a kastélyegyüttes park felőli nézetének adott új szellemű, egymást kiegészítő hangsúlyokat.

A leírás forrása: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.

http://real-d.mtak.hu/83/3/Sisa_kast%C3%A9ly%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_historzimus.pdf
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-03-10 15:22:42
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Bánffy-kastély (2.838 km)
Teleki-kastély (5.919 km)
Bánffy-kastély (11.887 km)
Doboka vára (12.928 km)